A fűzeknek sok vadon élő és kertben is tartható díszítő értékű faja, fajtája, változata létezik. Ebben a fűzfákról szóló cikkben ízelítőül bemutatunk néhányat.
A füzek fa, vagy bokor termetűek lehetnek.
A 600 fűzfajból Magyarországon 23 faj honos.
Legtöbbjük a vízhez közeli nedves helyeken található meg.
A fűzfajok gyakran keverednek egymással, ezért a természetben hibrid egyedeket is találhatunk. A következőkben ismerkedjünk meg néhánnyal, amelyek gyakran fordulnak elő és egy-két különlegességgel is, melyek nagyon szép díszfák lehetnek a kertben.
Fehér fűz (Salix alba)
20-25 méterre megnövő fa. A leveleinek a fonákja ezüstös színű, szőrös. Kedveli a meleg és párás helyeket, ezért vízpartokon, ártereken gyakori fafaj.
Aranyvesszejű fűz (Salix alba var.vitellina)
A fehér fűznek egy változata. Mérete, környezeti igénye megegyezik azzal, de vesszői feltűnően sárga színűek.
Babiloni szomorúfűz (Salix babylonica)
Kínából származik. A kertekben divatos díszfa lett, de kissé fagyérzékeny, ezért helyette régóta már az európai szomorúfüzet ültetik. A vesszői lehajlóak, sárgászöldek, a napos oldalon vörösek. A levelek fonákja a fehér fűztől eltérően kopasz.
.jpg#/media/File:Château_de_Chenonceau_-_jardin_Russell-Page_(01).jpg "A fűzfák (Salix fajok) 3")
Európai szomorúfűz (Salix x sepulcralis)
Ez a kertekből és a parkokból jól ismert, a földig leomló vesszejű fűzfa. Valószínű az előző részben leírt fehérfűz és a babiloni fűz hibridje. Sokan önálló fajnak tekintik. Különleges formája miatt gyönyörű díszfa. Hatalmas méretűre nő, de sűrű lombja jól árnyékol. Kitűnően bírja a metszést, szép formára lehet nyírni. Hosszú ideig, akár 100 évig is élhet.
Spirálfűz / csavartfűz (Salix matsudana ‘Tortuosa’)
Gyors növekedésű, 20-30 méter magasra növő fa. Érdekes látvány, mert az ágak és a vesszők is spirál alakban csavarodottak. Lombsűrűsége közepes. Télen is díszít, mert amikor elveszíti a lombját, előtűnnek a spirál alakú vesszők. A virágkötészetben a levágott vesszőket díszítőelemként használják. Csak szélvédett helyekre ültessük, mert az ágai vékonyak, a viharok gyakran kárt tesznek benne.
Rekettyefűz (Salix cinerea), és kecskefűz (Salix caprea)
Tavasszal, húsvét körül szedik a kirándulók a barkát. A barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, melyeket felnyílás előtt még tömött, ezüstfehér szőrök fednek. Talán sokan nem is tudják, hogy két őshonos fűzfaj, a rekettyefűz és a kecskefűz virágai ezek.
A rekettyefűz, vagy hamvas fűz (Salix cinerea) 2-5 méter magas cserje. Állóvizek, vagy lassú folyású vizek mellet, lápokban, láperdőkben él. Sajnos magyarországi állománya csökkenőben van.
A kecskefűz (Salix caprea) 3-10 méter magas bokor, vagy fa. Bármilyen nyirkos, jól szellőző talajon megél. A töltéseken, vízfolyásos helyeken, vízpartokon gyakori.
Tarka levelű rekettyefűz (Salix cinerea ’Tricolor’)
Az előzőekben vadon élő fűzfákról és nagyméretű díszfákról volt szó.
Akinek kis kertje van és ráadásul szép tarka lombú fát szeretne, annak jó választás a füzek közül a Salix cinerea ’Tricolor’.
A fa zöld levelein krémfehér színű foltok vannak, melyek a hajtásvégeken vöröses színnel keverednek.
Mindössze 3-6 méter magas. Jól metszhető, bokorrá és kis fává is alakítható. A napos helyet szereti. Száraz időben hetente egyszer-kétszer locsolni kell.
Tarka törpefűz (Salix integra ’Hakuro Nishiki’)
Nem csak az említett Salix cinerea ’Tricolor’ az egyetlen színes levelű fűzféle. A tarka fűz, japán fűz, tarka levelű fűz (Salix integra ’Hakuro Nishiki’) elnevezések szintén egy szép, színes lombú fűzfélét takarnak.
A japán fűz egy koronába oltott, lassan növő, vékony ágú fa. Vesszői sűrűn állnak. Keskeny, hosszú, fényes levelei vannak. A levelek zöld, fehér és rózsaszín színűek.
Napos és félárnyékos helyre ültethetjük. Kedveli a tápanyagban gazdag, nedves talajokat. Száraz időben öntözni kell.
Barkafűz (Salix caprea ’Pendula’)
Általában 1,5-2 m magas törzsre oltják. Alanya a kecskefűz. Hajtásai függőlegesen csüngenek lefelé. Barkáit lombfakadás előtt hozza. Gondozást igénylő növény. Habár a talaj szempontjából nem válogatós, de rendszeresen öntözni, virágzás után pedig metszeni kell. Napos, félárnyékos helyre kell ültetni.
Expressz energiafűz (Salix alba cv. Corvinus)
Az utolsó részben egy gazdasági hasznosítású, ún. energia fűzről lesz szó.
Az energiafüzeket más országokban már termesztik, az utóbbi években már Magyarországon is beindultak a telepítések.
Ezekre a fajtákra jellemző a gyors növekedés.
Kivágásuk után fűtésre alkalmas briketté, pelletté alakítják, melynek a fűtőértéke 17-18MJ/kg. Habár más energiafüzek is vannak, de az Expressz energiafűz magyar nemesítésű, a fehér fűzből (Salix alba) állították elő.
A többi energiafűz között nálunk a legjobban teljesít.
Évente a fa törzsének átmérője 5 cm-rel növekszik, a legnagyobb biomasszát produkálja.
Nagy előnye, hogy ez a fajta homokos talajon is képes nagy hozamra. Az energiafüzeknek jelentős lehet a gazdasági szerepe, mert az egyébként nehezen hasznosítható ártereken is termeszthető.
