Árvíz 3.

0
(0)

arviz3Fokgazdálkodás, avagy milyen volt az árvíz régen?

Árvízkor a folyó sebességének csökkenése miatt a hordalék egy részét a hullámtéren tette le, ezzel ún. övzátonyokat hozva létre. Amikor a víz kiöntött, ezeken a természetes gátakon és a magas partokon kellett áttörnie.
A fokok az övzátonyokon és a magas partokon készített nyílások (de lehetséges, hogy egy részük természetes képződmény), melyeken át árvízkor a folyó kiöntött, majd az apadás után a víz egy része visszafolyt a folyómederbe. (Lsd. a képeken: 1. ártér, 2. természetes part, 3. övzátony, 4. FOK, 5. tó, 6. falu/ Molnár Sándor, 2010).

A fokok működésének köszönhetően alakult ki az ártéri gazdálkodás, mely a növénytermesztést és az állattenyésztést sajátos módon foglalta magába.
Ezzel együtt az árvízi védekezést is jelentette. A fokrendszerek, csatornák és tavak teremtették meg az alapját, hogy az árvízkor érkező nagy víztömeget nagy területen eloszlassák.
A fokrendszerek gazdasági jelentősége tehát igen nagy volt, mert védelmet jelentett az árvízzel szemben, de biztosította a termeléshez a víz helybentartását és annak hasznosítását is, miközben a környezet természetes folyamatait jelentősen nem változtatták meg, sőt inkább azokhoz igazodtak.

Az ártéri területek hasznosítása:

– ártéri rétek: legeltetés, méhészet
– termesztés: gyümölcs, gyógynövény
– ártéri erdők: fagazdálkodás
– víz: halászat, halbölcsők, ívóhelyek Ez a gazdálkodástípus, a természettel való együttműködés egyedülálló volt a saját korában is és a természet kímélése mellett egyéb pozitív hatásai is voltak: Mérsékelte a mederváltozásokat és egyenletesebbé tette a folyók járását. (Öszehasonlításul, a gátak építésével ennek éppen az ellenkezője történik.) A visszatartott víz kedvező klímát biztosított, ez a szárazföldi éghajlat szélsőségességét jelentősen csökkentette. Az elborítás, illetve a víz egy részének visszatartása pótolta a későbbi csapadékhiányt. (A víz gátak közé szorítása az árterek kiszáradását vonta maga után.) A fokrendszerek kialakításával a víz alulról öntötte el a területeket és nem felülről zúdult az ártérre. A víz lassan terült szét és nem okozott nagyobb pusztítást. (Egy gátszakadásnál a nagy pusztítás elkerülhetetlen.) A fokok történelmi és társadalmi jelentőségéről, megszűnésének okairól itt olvasható!

arviz3

Tetszett a cikk?

Adj nekünk 5 szívecskét, ha igen!

Jelenlegi állás: 0 / 5. Szavazatok: 0

Még nincs szavazat, légy te az első!

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

.

Kérjük mondd el, hogyan javíthatnánk rajta?

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Hozzászólás - Szeretettel várjuk a kérdésed, véleményed

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti:
Read previous post:
Növényekkel a szúnyogok ellen 2.

Fehérvirágú ápolka (Monarda punctata) Észak-Amerikából származó növény. Az ajakosok családjába tartozik éppen úgy, mint a menta, a rozmaring és kakukkfű....

Close