Bodza metszése, igényei, ültetése (Sambucus nigra)

5
(3)

A bodza metszése és ültetési kérdései igen lényegesek, hiszen nem csak a vadon termő növények virágának és termésének gyűjtéséből, de a termesztett fajtákból is nagy tétel kerül élelmiszeripari felhasználásra éves szinten.

A fekete bodza (Sambucus nigra L.) hazánkban a negyedik helyet foglalja el a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcsök között. A Magyarországon szaporított bodza nemcsak hazai szinten mondható magasnak, de világszinten is, mivel a termesztett bodza 15-18 százaléka a mi földjeinken terem a világon.

A bodzát mintegy 30 éve termesztik hazánkban. Leggyakrabban termesztett bodza fajtánk a Haschberg, ami eredetileg Ausztriából származik. E fajta mellett ültetnek még kisebb mennyiségben Dán származású bodza fajtákat is, mint a Samyl, Sampo, Samida, és a Samocco.

A fekete bodza mellett hazánkban fellelhető még két másik bodza faj: egyik a fürtös bodza (Sambucus racemosa), mely nem fogyasztható, termése fekete és fénylő. Egy másik a gyalogbodza (Sambucus ebulus), felálló szárú lágyszárú évelő, termése mérgező, elfogyasztása szédülést, akár eszméletvesztést is okozhat.

Bodza növény

A bodza sok évig élő cserje, de kisebb fává is alakítható. A bodzát a bogyós gyümölcsök közé soroljuk, ezen kívül a Mácsonyvirágúak rendjébe tartozik, a Pézsmaboglárkafélék családjába, és a bodzafélék nemzetségébe.

A bodza 5-6 méter magasra is megnőhet. Gyors növekedésű, ágai egy év alatt akár 2-3 métert is növekedhetnek. Gyökérzete nincs mélyen a talajban. Levelei ovális alakúak, melynek szélei fűrészesek, végük kihegyesedő, és szárnyasan összetettek. Virágzatának formája tányérszerű, sátorozó bogernyő. A virágok apróak, sárgás fehér színűek és finom illatúak. Termései (bengetermés: bogyószerű csonthéjas termés) gömb alakkal rendelkeznek, magvasak. Színük feketés-ibolya, apró méretűk 5-6 mm. A bodza, mint a többi bogyós gyümölcs, nem utóérő növény.

A bodza híres magas C vitamint tartalmáról. 100g termésben 36 mg C vitamin található. Ezen kívül B6 és A vitamin tartalma jelentős, illetve vasban és kálciumban is gazdag. A bodza magas antioxidáns forrás.

Terméséből szörp, lekvár, pálinka, és bor is készíthető. Az élelmiszeripar – visszatérve a természetes színezőanyagok használatához – a bodzát egyre nagyobb mennyiségben hasznosítja magas színanyag tartalma miatt.

Virágzatából tea készíthető, elsősorban légúti megbetegedések, megfázás esetén használják, de a cukorbetegség tünetei kezelésére is alkalmazzák.

bodza metszese 3
A bodzavirágból szörp, vagy tea is készíthető

Bodza környezeti igényei

Bodzával találkozhatunk természetes körülmények között is: erdők mentén, utak mellett is.

A bodza fényigényes növény.

A bodza jól bírja a telet, annyira, hogy az Alpokban találkozhatunk néhány fajtájával. Vízigénye viszont magasabb, de nem csak a talajból származó, hanem a légkörből elérhető nedvesség is fontos számára. Azonban ha a talajába sokáig álló víz kerül, az végzetes lehet a bodza számára, mivel gyökérzete levegőigényes és “fulladást” okozhat.

Talaj szempontjából főképp nitrogén utánpótlásra szorul gyors növekedése miatt, főleg ha az évszakok csapadékosabbak, mivel az eső kimoshatja azt a talajból. Ezen kívül káliumot, bórt (virágzáskor), cinket és rezet is ajánlatos a talajba juttatni.

Bodza metszése

A bodza koronaformája természetes formában a bokor, viszont számos más koronaforma alakítható ki rajta, mint például a törzses vázkaros, a sövény, vagy sudaras koronaforma.

Ha törzses vázkaros koronaformát szeretnénk, akkor a bodzának 3-4 vázkarral kell rendelkeznie, és 1 méter hosszú törzsmagassággal.

Ha a bodza rendszeres metszését nem hajtjuk végre, akkor lehetséges, hogy újra visszaáll az eredeti koronaformához a bokor.
Ám a bokorformának viszont van egy előnye, hogy sokkal több termést hoz, mint a törzzsel rendelkezőé.

A bodza esetében szükség van minden évben fenntartó metszés végrehajtására. Ezt a bodza termőre fordulását követően kezdhetjük meg, ami a bodza negyedik évét jelenti.

A fenntartó metszés azért fontos, hogy a sűrűn nőtt ágaktól megszabadítsuk a növényt, és több gyümölcsöt hozzon számunkra a következő évben. Ez a folyamatot vagy rögtön a leszüretelést követően, vagy télen hajthatjuk végre, mikor nincsenek fagyok.

Távolítsuk el a bodza fás részeinek nagyjából a 50-60%-át, úgy hogy azokat tőből vágjuk ki. Elsőként a gyengébb sérült ágakkal kezdjük, illetve azokkal amik láthatólag gyorsan nőnek, és felfelé törők. Azok az ágakat hagyjuk meg a bodza fán, melyeknek hosszúsága 1,5-2,5 méter, átmérőjük pedig meghaladja az 1,5 centimétert. Nagyjából 10-15 vesszőt érdemes meghagyni.

Azért is fontos a metszést végrehajtani, mivel a bodza a legtöbb gyümölcsét az azévi hajtásokon hozza majd. A pár éves vesszőkön is hoz majd termést, de azok gyümölcsei kisebb méretűek lesznek.

bodza metszese 2
Bodza termés

Bodza ültetése

Mivel a bodza erősen fényigényes növény érdemes olyan helyre ültetnünk, ahol folyamatos fény érheti. Ha több bodzát kívánunk egymást mellé ültetni, akkor azokat kellő távolságra ültessük egymástól. Ha beárnyékolják egymást, az ágaik felkopaszodhatnak és a termésük is kevesebb lesz.

Figyelembe véve, hogy milyen koronaformát választunk a bodzának, olyan távolságba ültessük egymástól. Általánosságban 5-6 méter sortávolságban, és 3-4 méter tőtávolságban ajánlott ültetni a bodza csemetéket.

Ha szabadgyökerű csemetét ültetünk, az ültetés időpontja novemberben, vagy márciusban legyen.

Olvasnál még a bogyósgyümölcsűekről? Ide kattintva válogathatsz.

Tetszett a cikk?

Adj nekünk 5 szívecskét, ha igen!

Jelenlegi állás: 5 / 5. Szavazatok: 3

Még nincs szavazat, légy te az első!

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

.

Kérjük mondd el, hogyan javíthatnánk rajta?

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .