Ha eljön az ősz, vele együtt érik sokak kedvenc csemegéje, a dió (Juglans regia). Ez idő tájt úton- útfélen belebotlunk egy-egy diófa termésébe. A kemény gömbölyded forma alatt ropogós tápláló élelem lakozik, mely nemcsak útközben ad finom rágcsálnivalót kezünk közé, de kihagyhatatlan alapanyaga a magyar konyhának egész éves felhasználhatóságának köszönhetően.
Diófa termése
A dió a héjas gyümölcsűek családjába tartozik. A megérett dió héja kemény, felszínén függőleges bemélyedések láthatóak. A dióbél krémszínű, állaga tömör. Érést megelőzően egy zöld vastag burok (kopáncs) veszi körül, ez alatt fejlődik ki a termés. A kopáncs többek között almasavat, citromsavat és tannint tartalmaz, mely a dió érésekor fokozatosan lefoszlik a termésről. Ezt a folyamatot kovadásnak vagy más néven somzásnak hívják.
A dió érési ideje
Dió érésről akkor beszélünk, mikor a diókopáncs, azaz a csonthéjas diót körülölelő zöld burok elkezd megrepedni, és belső fehér burka barnulásnak indul. Ez a folyamat szeptember elején veszi kezdetét.
Dióérést befolyásoló tényezők
Azt, hogy milyen minőségű lesz az adott év terméshozama, több tényező is befolyásolja.
Dió méret:
A diótermésünk méretére nagy hatással van a júniusban lehullott csapadék mennyisége. Minél több eső éri diófánkat ebben a hónapban, annál nagyobb termetű dióink lesznek. Ez ellenkező esetben is igaz. Ha túl kevés a csapadék a júniusi időszakban az adott fánk kisebb diót terem majd.
Bár fontos a nagy mennyiségű vízellátottság a nyár elején, ez sem biztosíthatja egyedül azt, hogy nagy méretű terméseink legyenek, ha az időjárás egyidejűleg hűvös. Hiába a sok csapadék, a diónk kis méretű marad.
Egyszóval melegre és egyidőben nagy mennyiségű csapadékra van szükség ahhoz, hogy termésünk megfelelő méretű legyen.
Csonthéj és dióbél:
A diónk csonthéjának szilárdságára nagy hatást gyakorol a júniusi és júliusi hőmérséklet. Ha túl hűvös van huzamosabb ideig a dió csonthéja nem tud kifejlődni teljesen, hogy kemény állagát megkapja, továbbá csúcsi részén rés keletkezik.
A dióbél nem tud kifejlődni teljesen, ha forró és száraz júniust, csapadékos hónapok követik. Ha júniusban nem kap elég mennyiségű csapadékot a diófa, csonthéja apró marad, de a dióbél fejlődésnek indul és megrepeszti a dió héját.
Dió lehullásának folyamata
Diófajtától eltérően öt különböző érési módot különböztetünk meg:
A legegyszerűbb esetben a dió megérik és lehull. Viszont vannak olyan esetek mikor a dióburok megreped, de magától nem esik ki, hanem csak rázásra, vagy nagyobb szél hatására esik le a talajra. Egy másik típusú érési folyamat, mikor a burkával együtt megszáradva esik a talajfelszínre. A negyedik verzióban a dió szinte teljesen kiesik a burokból, de még vékony rostokon kapaszkodva a fán szárad meg, majd rostok elgyengülése után lehull. Az utolsó érési típus, mikor a dió a zöld kopánccsal együtt hullik a földre.
Nemcsak lehullási módok között találunk különbséget a fajták közt. A lehullás sebessége is igen eltérő lehet egyes fajták közt. Létezik diófajta, mely akár pár nap alatt is lehullatja az összes termését, illetve olyan, mely terméslehullása akár egy hónapot is igénybe vesz.
Dió fajták érési sorrendben
Alsószentiváni 117:
Szeptember közepétől
Alsószentiváni Kései:
Szeptember második és harmadik dekádja
Tiszacsécsi 2:
Szeptember közepe-vége
Milotai Bőtermő:
Szeptember harmadik dekádja
Milotai 10:
Szeptember vége
Tiszacsécsi 83:
szeptember vége, október eleje
Milotai Intenzív:
Október első dekádja
Alsószentiváni 117-15 / Bonifác:
Október első dekádja
Milotai Kései:
Október közep
A héjasgyümölcsűekről még többet itt olvashatsz
Ha mindent, de tényleg az égvilágon mindent tudni szeretnél a dióról, akkor Orosz Péter fantasztikus Dióskönyvét ajánlom a figyelmedbe, amit ide kattintva érsz el