Néhány éve új kártevő jelent meg hazánkban, a nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa).
Eredeti hazája Amerika. Európában először Svájcban észlelték, majd onnan terjedt el más országokba és mostanra hazánkat is elérte.
Magyarországon néhány éve bukkant fel Kőszeg körzetében, a következő nyáron pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vizsgálatai alapján hivatalosan is igazolták jelenlétét.
Külsőre és életmódjában hasonlít az európai cseresznyelégyhez, melynek kártételéről már írtunk.
A dióburok-fúrólégy hossza 0,4-0,8 mm. A telet bábként vészeli át a talajban néhány cm mélységben. A déli országokban ahol már vannak tapasztalatok, az első kikelt egyedek július elején jelennek meg és a rajzás szeptember közepéig tart.
Egy nőstény 300-400 tojást rak, 5-20 db-t egy csomóban. Majd a nőstény ferromont ken a dióra, hogy más nőstény oda már ne rakjon petét.
A lárvák 5-7 nap után kelnek ki és 3-5 hétig fejlődnek a dióban. Azután leesnek a földre, bebábozódnak és 1-3 év múlva kelnek ki a kifejlett egyedek. Ennek a kártevőnek a diótermés akár 50%-a is áldozatul eshet.
Tünetek a dión
A fertőzött dió befeketedik, fekete lé folyik belőle, kellemetlen szagú lesz.
A gyümölcsök leesnek, de előfordul, hogy a fán száradnak meg. Természetes ellenségei eddig nem ismeretesek, ezért engedélyezett a vegyszeres védekezés.
A cseresznyelégy elleni permetezőszerek hatékonyak ellene.
Sárgalappal is lehet csökkenteni a számukat, illetve megállapítani megjelenésüket.
A fólia fa alá terítése megakadályozza a lárvák talajba jutását, bebábozódását és így elpusztulnak.
Mivel karantén kártevőről van szó, a Nébih arra kér mindenkit, ha az első két képen látható rovarok valamilyen fejlődési alakját véli felfedezni a kertjében, mindenképpen értesítse az illetékes megyei növényvédelmi hatóságot.