Dr. Imre Csaba – Kőhegyi Sárgabarack

4.2
(18)

2022 június végén kedves kollégám barackosában jártam Szentendrén. A 1,5 hektáros kajszi ültetvényében nem csak kellemesen telik az idő, de hasznos és izgalmas szakmai információkkal lettem gazdagabb.

Imre Csaba dr. kép

Dr. Imre Csaba a kertészeti tudományok és az agrárium területén komoly munkásságot tudhat magáénak, mind a kutatás, az oktatás, a közigazgatás, és a szakmai vizsgáztatás terén. Ez utóbbi kapcsán találkoztunk először néhány évvel ezelőtt – egy rendkívül kedves, jó humorú embert ismertem meg benne.

Csaba egy kis, mesebeli házban él a családjával: feleségével, Andreával (aki szintén a Kertészeti Egyetemen végzett, és Csabához hasonló barátságos, nyitott személyiség) és a lányaikkal, Szentendrén.

Imre Csaba szentendrei háza

A házat csodaszép, otthonos díszkert veszi körül: virágzó mályvák, rózsák, díszhagyma, termő kivi (Actinidia arguta ‘Weiki’), datolyaszilva, örökzöldek, és egy kis kerti tó.

Kőhegyi sárgabarack ültetvény

A sárgabarack (Prunus armeniaca), vagy más néven kajszi, avagy kajszibarack ültetvény a körülbelül 3 km-re lévő Kő-hegyen található.

A Kőhegy egy kavicsos, köves talajú, vulkanikus eredetű hegy; a Wikipédia szerint:

“A Kő-hegy egy körülbelül 340 méter magas hegy Szentendre és Pomáz határában, Pest megyében, Magyarországon. A Visegrádi-hegység legdélibb hegyeinek egyike. Vulkáni eredetű hegy, a környéki hegyekkel együtt egy kialudt tűzhányó maradványa. Maga a hegy több millió évvel ezelőtt keletkezett, a hegy kövein látszanak a vulkáni maradványok.”

Kilátás a Klissza-dombról ÉK felé, 2017 Pomáz.jpg
Kép forrása

“A Pomázi út Kő-hegy felé eső oldalában a mai napig jól kivehetők a műholdfelvételeken az egykori őszibarackosok fáinak sorai. De hová lett városunk hajdani virágzó gyümölcskultúrája? Emlékét ma már tényleg csak az utcanevek őrzik? Bármennyire is büszke vagyok rá, valahol mégis rendkívül szomorú, hogy egy rangos kertészeti múlttal rendelkező, közel 30 ezer fős város közigazgatási határán belül jelenleg mindösszesen egy (!) gyümölcsültetvény található: a Kőhegyi sárgabarack.”
/Dr. Imre Csaba/

A kezdetek

  • Kedves Csaba, olyan sok minden fűz téged Szentendréhez – hogyan kerültél ide? Generációk óta itt él a családod?

Gyerekkoromban a szüleimmel vidékről költöztünk ide.
Akkoriban nem lehetett csak úgy Budapestre költözni, kizárólag meglévő munkahely miatt engedték. Édesanyámnak ajánlották Szentendrét, mert ide szabadon lehetett jönni.
Teljesen ismeretlen terep volt nekünk, de belevágtunk.

Otthon még fóliás termesztéssel foglalkoztunk: Paprika, paradicsom; zöldséghajtatás.
Ez itt nem működött, mert a talaj szinte mindenhol nagyon rossz, köves.

Régen még volt Szentendrén is hagyománya a növénytermesztésnek, jellemzően csonthéjas gyümölcs-ültetvények voltak: őszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva.

Ma már szinte én vagyok az egyetlen “szentendrei paraszt”. :)

Az ültetvény kialakítása

  • Mekkora az ültetvény területe?

Másfél hektár a teljes ültetvény, nyolc éve vettük.

  • Hogyan zajlott a telepítés? Egyszerű dolgod volt?

Egyáltalán nem.

Műveletlen, bozótos terület volt, szó szerint nem lehetett átmenni rajta.

Ötven köbméter sittet vitettünk el: Autóroncstól kezdve minden volt itt. Ezután ki kellett tuskózni, mert elég komoly cserjék voltak benne.

Ezután jött volna az altalaj-lazítás.
Körbenéztünk, hogy egyáltalán kinek van ilyen traktora…? Nem nagyon találtunk ilyet, akinek pedig volt gépe, az nem vállalt másnál munkát.
Gondoltuk, hogy akkor csak mélyszántással próbálkozunk.
A Szentendrei-szigeten rátaláltunk néhány szóba jöhető erőgépre. Amikor azonban meghallották, hogy a Kőhegyre kellene jönni, ez az ötlet is elbukott, nem volt hajlandó rá senki.
Akkor se altalajlazítás, se mélyszántás…
Végül egy tarlóhántás lett belőle: jött a markoló, a 60-as kanállal – És működik!

Képek a kezdetekről…

Kajszi fajták a Kőhegyi Sárgabarack ültetvényben

  • Hogyan válogattad össze a fajtákat? Érési sorrendben?

Igen, legalább hat különböző fajta van. Szempont volt, hogy ne egyszerre virágozzon, ne egyszerre fagyjon el, ha fagy; ne egyszerre érjen ránk, ne egyszerre érjen a vásárlókra. Porozzák is egymást. Vannak, amik öntermékenyek, de így a biztosabb a terméskötődés.

Nagy termőképességű, nem szálkásodó, ellenálló amerikai és francia nemesítésű fajtákat termesztünk.
Csak külföldi fajtáim vannak, magyar fajta nincs. Sajnos a népszerű gönci fajták könnyen elpuhulnak.
Az ide telepített külföldi fajták már nagyon ellenállóak, hogyha kicsit megsérülnek, lepotyognak, akkor sem barnulnak meg.

A nagyméretű, aranysárga Jumbo (vagy Goldrich) ismert és népszerű fajta. Nagyon sokan telepítik Magyarországon, minden jót mondanak róla. Hatalmas termése van, ezért “Jumbo”, mint az elefánt. Csodálatos narancssárga. A virágzása kicsit késeibb.

Másik jó fajtánk a pirosas fedőszínű, rendkívül aromás Rúzs (Rouge). Ez egy francia fajta, ami szintén jól bírta az eddigi kiképzést.
Gyümölcse kellemes, aromás, a vásárlók szeretik.

A legnépszerűbbek talán a pirosra színeződő Lido és Fuego fajtáink.

Tökéletesek, a termés nagyon szépen színeződik, darabos, szép formájú, korai virágzású is.
Bőtermő fajták, annyira, hogy alkalmasint még el is aprósodik. Ezért néha termésritkításra szorulnak a fák.
Egy kicsit erőteljesebben kell metszeni őket.

A belevitt “szilvavér” miatt egyenletesen pirosra színeződnek.

Foltosodásra nem hajlamosak, a Lido a vírusoknak is szépen ellenáll.

Gyümölcsfák kialakítása

  • Hogyan, milyen szempontok alapján alakítottad ki a gyümölcsfákat?

Látható, hogy nyitott koronaformákra törekedtünk, mert a kajszi fényigényes faj.
Valahol a katlan és a váza koronaforma között sikerült kialakítani az egyes növények koronáját.

A katlan korona vázágainak szögállása 35-40°, a vázáé 60-70°. Nagyjából ugyanazt a módszert alkalmaztam mindegyiknél. A kollégák azt mondják, hogy szerencsés lenne, legalább 45 fokban szétteríteni a fát, helyesebben: több ne legyen, és ennek alá se menjen.

Négy-öt-hat vázággal alakítottuk ki a koronát, amelyek természetesen nem egy pontból ágaznak el, hanem kicsit szétszórva.

Nagyon fontos, hogy minden fa alacsony törzsű.
Ez is megváltozott az évek során, mert szerintem még neked is úgy tanították, hogy a barackot magas törzsre kell hagyni, hogy ne érje a tavaszi fagy, ugye?

Ez a szisztéma legalább másfél évtizede teljesen megváltozott. Most már az összes ültetvény 50 centis törzsmagas, pontosabban: 50 centinél vágják vissza az oltványokat és ez alól hajt ki.

Ennek pedig az az elsődleges oka, hogy szüretkor magas törzsről a munkaerő egyszerűen megfizethetetlen.
Vonszolni kell a szedőállványt, létrára kell mászni; nem gazdaságos. Úgyhogy “lent van” az összes fa, még ennél lejjebb is lehetett volna. Hogyha jön a tavaszi fagy, akkor persze az ellen védekezni kell, de az alacsony törzs mindenképpen szükséges.

Növényvédelem a barackosban

  • Azért a növényvédelemmel neked is meggyűlik a bajod, ha jól gondolom? Hogyan permetezel, hogyan védekezel a betegségek ellen?

Hogyne!

Tél végi lemosó permetezés, ezzel indul az éves növényvédelem. A kén itt nem számít, mert nincs olyan betegség, amihez kéne; de a réz…
Hatékony, olcsó, és nem mérgező.
Ez adja a növények védelmének az alapját!
Ősszel, tavasszal, rügypattanáskor rezes lemosás.
Minden más csak utána jön. És működik.

A másik fontos elem a törzsfestés, magasabb réz-dózissal, és mésszel.

Ezekkel az alapokkal egészséges növényeket, jó termésátlagot lehet elérni. Ettől függetlenül vírussal néha van még gondom.

Imre Csaba barackfái
  • Mit érdemes még tudni az ültetvényedről?

A sárgabarack fák nagyrészt myrobalan alanyon vannak.

Ez az alany jó termőképességet, Nematóda-rezisztenciát és ami lényeges: magas talajvízzel szembeni tűrőképességet ad a gyümölcsfáknak.

A sorközök füvesítettek, ezt évente 3-4 alkalommal szükséges nyírni.

A tápanyag-utánpótlás zöldtrágyával, és nitrogén-, illetve alkalmanként NPK, vagy komplex műtrágyával történik, melyet a fák tövéhez adagolunk.

A területen kialakításra került a vezetékes víz, amire nagyon büszke vagyok! Így az öntözés is megoldott, amennyiben szükséges.

  • Hogyan értékesítitek a barackot?

Az érési időben, júniustól augusztus elejéig folyamatosan szüretelünk; kézi szüret, hogy a lehető legjobb minőséget tudjuk biztosítani.

Friss fogyasztásra, a helyi piacon, vagy háztól értékestjük a termést.

Barackok ládában

Szőlő fajtagyűjtemény

  • Mennyi szőlőd van a barackok mellett?

450 tőke, 450 folyóméter, tizenvalahány fajta. Hobbinak sok, profinak kevés. :)

Először Moldáviából és a Kaukázusból hozattunk hatalmas szemű fajtákat, gondoltam, az majd jó lesz ide. Aztán 2017-ben volt egy keményebb tél, -17 fok volt – kifagyott mind.

Utólag be kell látnom, hogy sok hülyeséget csináltam a fajtaválasztáskor. Ma már teljesen másképpen csinálnám.

A fajták között megtalálható korai, közepes, és kései érésű fajta. Az elgondolás az volt, hogy mindig legyen érő szőlő.

A szőlőt azonban gyakran kell permetezni, a betegségek miatt – így viszont nem lehet. Amikor az egyiket permetezni kellene, a mellette lévő már érik. Szóval nem tudnánk kivárni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

Az sem jó, hogy egyszerre kisebb mennyiségek érnek be. Néhány ládával nem érdemes kimenni a piacra; elajándékozni, megenni pedig sok.

Elég lett volna négy fajta. Csak előre nem lehet tudni, melyik legyen az a négy…

  • Milyen fajtáid vannak most? Mik váltak be végül, és mik azok, amik egyáltalán nem?

Itt van például ez a ‘Sugarone’, magnélküli csemegeszőlő. Katalógusból rendeltük, nagy reményekkel.
Nem szeretem, mert nagyon erős növekedésű, eldől tőle a támrendszer, nem fér el.
Termést alig hoz, csak ha szálvesszősen neveled, mert rövid csapon semmit nem terem.

Aztán itt van ez a ‘Vénusz’ nevű fajta. Ez is interspecifikus fajta, az Otello-val van rokonságban. Magnélküli, kék csemegeszőlő. A feleségem imádja, legszívesebben minden pótlásnak ilyet telepítene.
Az a jó benne, hogy egészséges, alig van kártevője, kórokozója. Nekem kicsit furcsa íze van.
Nehézség, hogy alig nevel kacsot, nem kapaszkodik szépen a támrendszerre, lóg össze-vissza.

A személyes kedvenceim a Teréz (fehér csemegeszőlő) és a Néró (kék csemegeszőlő) fajták.

A Teréz egy régi magyar fajta, interspecifikus, kicsit vastag a héja, kicsit nagy a magja, de mégis az egyik legjobb!

Mindkettő nagyon könnyen kezelhető. Ha két rügyre vágod, az a két rügy hajt ki. Ha egy rügyre, akkor az. Nem képez oldalhajtást, szépen nő egyenesen felfelé, benő a huzal közé, önállóan felkapaszkodik. Szuper mind a kettő!

Érdekesség még, hogy a szőlő csepegtető öntözőt kapott pár éve, ezzel látványosan megnőtt a termésmennyiség és a bogyók mérete is.

Egyéb növények

  • Látom, kísérleteztél más növényfajokkal is a kajszin és a szőlőn kívül. Milyen növényeket találhatunk még itt? Mesélsz egy kicsit róluk?

Itt néhány sor málnát látsz, Nagymarosi fajta, egyszer termő. Az először kipusztult Moldáv szőlő helyére teleptettük, és a családnak, friss fogyasztásra termeljük. Június-júliusban terem.

Itt vannak a rózsák, a szőlősorok végében. Régebben sokszor tarottak a szőlősorok végén rózsát, mert a rózsának van egy lisztharmatos betegsége, ami általában néhány nappal megelőzi a szőlő lisztharmatos betegségét. Amikor a gazda látta, hogy a rózsáján jön a rózsalisztharmat, akkor tudta, hogy permetezni kell kénnel, mert néhány nap múlva jön a szőlőn a szőlőlisztharmat.
Ezért tartották ott, mintegy indikátorként.

  • Csuda jó! Ezt a kétféle rózsát csak úgy random válogattad ide, vagy van valami jelentőségük?

Hogyne lenne! Drezdában voltam, és egy nap elmentem egy rózsakertbe, egy rozáriumba. Szétnéztem, mert a legszebb rózsát akartam. Ez volt az.
Akkor, azon a napon ez a rózsa volt a legszebb. Így került hozzám.

A másik rózsa pedig a feleségem szülőfalujából származik, onnan hozta. Úgyhogy neki pedig az az emlék.

Van itt egy Írisz fajtagyűjtemény, különböző színekben. Most már sajnos levirágzott.

Van néhány húsos som (Cornus mas) alacsony törzsön, mellette egy josta (Ribes x nidigrolaria), ami a fekete ribiszke és a köszméte hibridje.

Van még néhány szilvafa, cseresznyefa, és egyes helyekre szelídgesztenyét (Castanea sativa) is ültettünk.

kajszi ültetvény őszi lombszín
Csodálatos őszi lombszín a Kőhegyi sárgabarackosban :)

Kedves Csaba, köszönöm a szíves vendéglátást, és a nagy csomag ajándék sárgabarackot is!

Tanúsíthatom, hogy nagyon finom volt, így bátran ajánlom, hogy aki június-július folyamán Szentendrén jár, keresse a Kőhegyi Sárgabarackot!

Tetszett a cikk?

Adj nekünk 5 szívecskét, ha igen!

Jelenlegi állás: 4.2 / 5. Szavazatok: 18

Még nincs szavazat, légy te az első!

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

.

Kérjük mondd el, hogyan javíthatnánk rajta?

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .