Amerikában honos, nálunk betelepített fafaj. A XVIII. században kezdték ültetni a futóhomok megkötésére. Bár gyomfaként tartják számon, de gazdasági jelentősége vitathatatlan: jó tüzelőfa, tartós faanyag, a magyar akácméz pedig világhírű.
A fehér akác több, mint 100 évig is élhet, a magassága 20-25 méter. Május végén virágzik, ilyenkor a jellegzetesen édes illata szinte betölti a levegőt. A pillangós virága ehető: palacsintatésztába forgatva szokták kirántani, teája csillapítja a köhögést és ebből készül az akácbor is.
A kérge és a termése viszont mérgező! Az akác gyökerein a babhoz hasonlóan nitrogént megkötő baktériumok élnek. A betelepítést követően hazánkban az akácállomány folyamatosan növekedett. Ma már a csökkentése a cél, mert veszélyt jelent az őshonos fajokra, erőteljes terjeszkedésével kiszorítja azokat természetes élőhelyükről.