Japánszentfa gondozása (Nandina domestica)

5
(2)

A japánszentfa (Nandina domestica) egy örökzöld cserje, mely Japánban nagy népszerűségnek örvend. Eredeti származási helye Kína, innen került Japán területeire.

Japánban égi bambusznak, és mennyei bambusznak nevezik, mivel levelei némileg hasonlítanak a bambuszéhoz. Japán kimonók motívumaként, és festményeken is megjelenik a növény, amit madarakkal is ábrázolnak, bogyós termését pedig díszítésre használják.

Az országban nemcsak dekorációként, de szerencsehozó növényként is tisztelik, hitükben a kertben elültetett Japán szentfa védelmező szerepet tölt be a ház és az ott lakók életében.

Japán szentfa jellemzői

Az 1,5-2 méter magasra növő örökzöld cserje hajtásai felállóak. Rügyei szőrösek.

Virágzata fehér, apró csillag alakú virágokból álló bugás virágzat, mely júniustól júliusig virágzik.

A növény leveleinek hossza 30-60 cm, nyáron zöldek, ősszel csodálatos bíbor színűre színeződnek, majd tél beálltával vörös árnyalatba burkolóznak. Tavaszi friss hajtásai szintén vöröses árnyalatúak.

Termése élénk piros, fényes, gömbölyded bogyó termés, mely mérgező, és akár egész télen a növényen marad.

Sövényként, de magas díszértéke miatt szoliter növényként is megállja a helyét.

japanszentfa gondozasa 1
A japánszentfa virágzata is mutatós kerti dísz

Japánszentfa gondozása

A japánszentfa (más írásmódok szerint japán szentfa) mivel a keményebb telet nem jól tűri, ezért csak ott érdemes szabadba ültetni ahol a téli hőmérséklet nem csökken tartósan -14 Celsius fok alá, bár már ezen hőmérsékleten is fagykárt szenvedhet a növény.

Hogy a fagykárokat biztosan elkerüljük, ültessük inkább nagyobb dézsába, amit tél beálltával egy hűvös, de fagymentes helyre helyezhetünk.

Dézsába ültethetjük akár törpe változatát is, mely valamennyivel kisebbre nő, mint az alapfaj.

A törpe termetű fajták több fajtanéven is futnak, ilyenek:

  • Nandina domestica ’Harbour Dwarf’
  • Nandina domestica ’ Firepower’
  • Nandina domestica ’ Obsession’

Ha mindenképp ki szeretnénk ültetni a kertbe, akkor olyan helyet válasszunk, ami védett és lehetőleg nincs kitéve tartós, kemény fagyoknak, vagy viharos szélnek.

Talaj-mulcsozással, és lombtakaróval is segíthetjük a gyökérzetet a hidegebb időjárás átvészelésében.

Alkalmazhatunk téli fagyvédelmi takarást is a növényen.

Hideg hatására a leveleit lehullathatja.

Talaj szempontjából a tápanyagban gazdag földet kedveli (üde, humuszos kerti talaj a megfelelő), ami jó vízelvezetésű. Pangó vizet nem kedveli.

Napos, és félárnyékos helyre egyaránt ültethető.

Érdekessége a levelek színváltozásán kívül az, hogy előfordul, hogy a növény egy időben virágzik, hajt, és termést érlel. Ez a jelenséget elsősorban augusztus időszakában láthatjuk.

Néhány évente érdemes ritkító metszést alkalmazni a japánszentfán, és évente rendszeresen tápoldattal, vagy szervesanyag-utánpótlással ellátni, hogy a lombozat szép egészséges maradjon.

Nagyobb melegek, esetleg szárazság idején öntözzük!

Japánszentfa ültetése

A japánszentfa félfás dugványról, de akár magról is szaporítható.

Ha dézsába/konténerbe szeretnénk ülteti, akkor azt bármelyik hónapban megtehetjük. Tápanyagban gazdag, jó minőségű földkeveréket válasszunk, ültetést követően öntözzük meg a növényt.

Ha ki szeretnénk ültetni szabadföldbe, azt tavasztól egészen őszig megtehetjük, lényeg, hogy a föld ne legyen fagyott. Vegyük ki a cserépből a növényt, úgy hogy maradjon némi talaj a gyökerén az ültető-földből, ne rázzuk le róla a földet.

Ássunk ki egy megfelelő méretű ültető gödröt (legalább a földlabda kétszerese legyen a mérete), helyezzük bele a növényt olyan mélyre, mint ahogyan a konténerben volt, majd földtakarás után öntözzük is be az elültetett növényt.

Ha egymás mellé több japánszentfát szeretnénk ültetni, akkor a köztük lévő távolság (tőtáv) legyen legalább 50 cm.

Érdekelnek a növény-különlegességek? Ide kattints! >>

Tetszett a cikk?

Adj nekünk 5 szívecskét, ha igen!

Jelenlegi állás: 5 / 5. Szavazatok: 2

Még nincs szavazat, légy te az első!

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

.

Kérjük mondd el, hogyan javíthatnánk rajta?

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .