Kumquat, kumkvat
Bizonyos, a narancshoz hasonló citrusfélék a kumquatok (pl. Fortunella japonica, Fortunella margarita), melyeknek azonban jóval kisebb a gyümölcsük. Mivel a héjuk vékony, a magjaik is puhábbak, ezért ezeket egészben szokták elfogyasztani. Evés közben együtt érezhető a héj aromája és a gyümölcshús íze, mely végül is egy édes-kesernyés, a héjban lévő illóolajoktól pikáns ízvilágot eredményez. Igazi főétkezések utáni csemege.
Eredeti hazájuk Ázsia. Kínában a források szerint már a 12. században termesztették ezeket a növényeket.
A kumquat Európába 1846-ba került Robert Fortune által. Azóta keresztezések révén számos hibrid is a kereskedelembe került.
Európában a mediterrán térségekben lehet a szabadba nevelni ezeket a fákat, a narancshoz hasonlóan. A kumquatokat termő fák 2,5-4,5 m magasra képesek megnőni. A termések gömb, vagy ovális alakúak, 2,5-4 cm hosszúak. A termés ehető nyersen, lekvárnak eltéve, húsokhoz megfőzve, stb.
Magyarországon is kaphatók konténerben nevelve, általában kis fának kialakítva. Jó tartási körülmények között bőven teremnek.
Citronád, cédrátcitrom, citrony (Citrus medica)
Ez az „óriás citrom” a citronád. A gyümölcs 70%-át a héj teszi ki.
A héj külső, sárga részét le szokták vágni róla, lereszelve süteményeket lehet ízesíteni vele. A héj belső, fehér része (albedó) ehető.
A citronád albedója más citromfajokkal ellentétben nem keserű, hanem enyhén édeskés ízű. Szeleteket vágnak belőle és a benne lévő gyümölcshússal együtt, vagy nélküle fogyasztják.
Bizzarria, a kiméra
A Kiméra egy oroszlán fejű, kecske testű és kígyófarkú élőlény a görög mitológiából. Ezt a kifejezést használjuk akkor is, mikor valami szokatlan, egymáshoz nem illő, nagyon különböző dolgok kerülnek egymás mellé.
A kertészetben kimériának hívják azt a jelenséget, mikor oltáskor az oltási pontból olyan hajtás tör elő, mely az alany és a nemes szöveteit is hordozza.
A legismertebb példa rá a bizzarria-narancs (Citrus × aurantium bizzarria), amikor is a gyümölcsökön mozaikszerűen citrom- és narancsgerezdek fejlődnek egymás mellett.
A bizzarria-narancs létrejöttének története egy 1667-es leírásból maradt ránk. Eszerint 1640-ben történt a firenzei Panciatichi-család kertjében, hogy egy cédrátcitrom (Citrus medica) alanyra oltottak keserű narancsot (Citrus aurantium). Az oltás látszólag elpusztult, ám később a forradásnál kihajtott. 1664-ben termett először, ekkor szinte csodájára jártak a különleges gyümölcsnek. A ma elfogadott magyarázat szerint ebben az esetben a kiméria egyik fajtája az oka a bizzarria-narancs létrejöttének.
Az alanynak használt citrom szöveteit a ráoltott narancs bőrszövete borítja. A két faj szövetei egymás mellett fejlődnek, a termés megjelenésekor pedig a citromszövetből citromgerezdek, a narancsszövetből narancsgerezdek alakulnak ki. A fát később oltással szaporították, így utódai gyűjteményekben és néhány faiskolában megtalálhatók.
