A nárcisz A nőnap eredetileg a nők egyenjogúságáért vívott küzdelemnek állít emléket.
A dátum egy 1857-es eseményhez kötődik, amikor is március 8-án a textiliparban dolgozó nők New York utcáira vonulva az emberibb munkakörülményekért és magasabb fizetésért tüntettek. Hivatalosan az első nemzeti nőnapot 1909-ben tartották meg az Egyesült Államokban.
A következő évben, 1910-ben határozták el a nemzetközi nőnap megünneplését a nők választójogának kivívása érdekében. A következő években több országban különböző időpontokban tartották meg ezt az ünnepet.
A március 8-i dátum 1917-ben vált véglegessé, amikor Oroszországban egy kenyérért és békéért folyó női tüntetést követően szavazójogot kaptak a nők. Magyarországon 1948-tól ünnepelik a nőnapot március 8-án, a szovjetek példáját követve.
Rendszerváltás előtt és még utána is sokáig a hóvirág volt ennek az ünnepnek a jelképe és leggyakrabban ezzel a tavaszi virággal ajándékozták meg a nőket. Amióta azonban a hóvirág védettséget élvez, azóta ezen a napon a nárcisz, tulipán, jácint és a többi kora tavaszi virág is előtérbe került.

Most a nárciszról lesz szó röviden.
A nárciszok (Narcissus) a legismertebb tavaszi virágok közé tartoznak.
Kora tavasztól nyár elejéig nyílnak. Egyszerűen tartható, nem túl igényes hagymás növények. Virágzáskor kell arra vigyázni, hogy nedves maradjon a talaja.
Többféle virágú fajtákat nemesítettek: vannak nagy bókoló virágúak, egy száron több virágot hozó fajták és telt virágúak. A színük lehet egyszínű sárga, narancssárga, fehér és vannak kétszínűek is.
A nárciszok vadon az Alpok déli részétől Közép- és Dél -Európán át egészen Nyugat-Ázsiáig megtalálhatók. Magyarországon is él egy őshonos védett alfaj, a csillagos nárcisz (Narcissus poeticus ssp. radiiflorus).
Bár nem őshonos, de elvadult állományai szintén megtalálhatók hazánkban a poeticus-nárcisznak (Narcissus poeticus). A nárcisz legismertebb faja talán a sárga, vagy csupros nárcisz (Narcissus pseudonarcissus). Ezt sok fajta nemesítéséhez használták fel.