Április-május tájékán rendszeres téma a nyárfák allergizáló hatása.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyenkor kialakuló, vattaszerű nyárfa-termés a fő bűnös ebben. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a vékony szálak mechanikusan ingerelhetik az orrunkat, esetenként a fűfélék pollenje is hozzájuk tapadhat.
Valójában a nyárfák februártól áprilisig szórják a pollent, aminek valóban lehet allergizáló hatása, ám ezek a pollenek aprók, szabad szemmel nem látható részecskék.
A fehér „szösz” tehát valójában az ezt követő fázis, a már kialakult termés, így ilyen szempontból igazságtalanul vádoljuk szegény nyárfákat.
Ezzel szemben viszont az autók által kibocsájtott szennyezőanyagok valóban rátapadnak a pollenekre, és így sokkal károsabbak egy szimpla allergiánál. A nyárfák viszont ezeket a káros anyagokat szűrik ki a levegőből, egy 50 éves fa akár 405 kg-ot is „elnyelhet” évente! Így láthatjuk, hogy a légtisztító hatás hangsúlyosabb, mint a kellemetlen allergizálás.
Az aktuális pollenszóródásról egyébként az ANTSZ honlapján kaphatunk felvilágosítást.
A nyárfák a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, 10-50 méterre is megnövő, nagytermetű növények. Általában az északi félteke gyorsan növő, lombhullató fajai. 30-35 faj tartozik ide, de mivel a fajok könnyen kereszteződnek egymás között, így rengeteg hibrid és kertészeti fajta jött létre.
Erdészeti célokra is elterjedten használják; fája puhafa. Éppen ezért a parkokba, közterekre ültetett példányok is rendszeres karbantartást igényelnek, mert az idős példányok viharos időben veszélyt jelenthetnek a leszakadó ágak miatt. Megfelelő kezelés, odafigyelés mellett azonban ez elkerülhető.
Jellemző rájuk a heterofília, tehát egy növényen többféle levélalakkal is találkozhatunk.
Mivel gyorsan növő fajokról van szó, élettartamuk is viszonylag rövid, „csupán” 100-200 évig élnek.
Sok faj kétlaki, tehát női és hímivarű egyedek vannak.
Néhány gyakran ültetett faj:
Populus alba (fehér nyár)
Koronája gömbölyded, kérge szürkésfehér. Levelei fonáka fehéren nemezszőrös.
Populus nigra (fekete nyár)
Leggyakrabban ‘Italica’ nevű fajtáját ültetik, ez az ún. jegenyenyár. 20-30 méteresre is megnövő, keskeny koronájú, nyúlánk fa, melynek egyedei hím ivarúak.
Populus x canescens (szürke nyár)
A P. alba és a P. tremula hibridje. 30 méterre is megnő, lombozata terebélyes oszlop. Levelei kerekdedek, karéjosak, melyek fonáka szürkésen molyhos.
Populus simonii (kínai nyár)
Koronája kúp alakú, levele egyszerű, bőrnemű, fényes sötétzöld. Jól tűri a városi, szennyezett levegőt is.
Populus tremula (rezgő nyár)
Széles kúp, gömbölyded koronájú, sima kérgű fa. Levele kerekded, levélnyele hosszú – így szeles időben valóban rezegni látszik az egész fa.
Populus x canadensis (kanadai nyár)
A fekete nyár és a Populus deltoides hibridje. Levelei háromszögűek, kopaszok.
Képek: Wikipédia