A teljes mezőgazdasági terület 7 319 000 ha (2019-es KSH adat). Ennek csak töredéke, néhány százaléka öntözött. Hazánkban az egyenetlen csapadékeloszlás, a szélsőségesen meleg időszakok és aszályok egyre gyakoribb kialakulása indokolttá tennék az öntözött területek növelését.
A termésveszteségek, az aszály miatti kárpótlások kifizetése szintén jó okok arra, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A nyugati országokban a földek mellett kiépített csatornarendszer biztosítja a gazdák számára a vízpótlás lehetőségét némi éves díj ellenében. A csatornából kivett vízzel bármilyen növényi kultúra öntözhető lenne, akár esőztető, akár elárasztásos módszerrel.
Aszály
Előfordul, hogy a termesztett növények hosszabb ideig nem jutnak elegendő vízhez. Ezt hívjuk mezőgazdasági aszálynak.
A meteorológiai aszály után alakul ki, a csapadékszegény időjárás következtében.
Aszály az év bármely részében felléphet. Veszélyezteti a mezőgazdasági növények kelését, növekedését, vagy a termés kifejlődését.
Magyarországon az egyenetlen csapadékeloszlás miatt gyakran előfordulnak aszályos időszakok.
Az előző években a romániai aszályról is hallhattunk, ahol a gazdák szerint a kukoricatermés 80%-át, a gabona és napraforgó termésének 50%-át vitte el az aszály. Olyan súlyos a helyzet, hogy az gabonakivitel betiltását szorgalmazták. Az aszály következményei a lakosságot is érintik. A kevesebb termés miatt nőnek az mezőgazdasági termények árai, amely érezhető a belőlük készült termékek árán is.
A képen aszály sújtotta ültetvény látható.
A kukorica esetén a levelek bepöndörödtek, a növények nem párologtatnak, szaknyelven „furulyázik” a kukorica, így védekezve a hosszantartó szárazság ellen. Ha nem kapnak vizet, ezt követően a növények elpusztulnak. Az aszály következtében a kukorica termésének minősége is rossz lesz. Az idei aszályok miatt a kukorica világpiaci ára várhatóan 13%-kal fog növekedni. A jelenlegi magyar termelői ár kb. 70-80 000 Ft tonnánként.
Szárazság
Az utóbbi időben a szárazság okozta károkról is sokat hallani.
A szárazság magas hőmérséklettel párosulva még veszélyesebb. Minél magasabb a hőmérséklet, egy növény annál több vizet párologtat. Ha van elegendő nedvesség a talajban, akkor a növény fel tudja venni a párologtatáshoz szükséges vízmennyiséget. Ha nem jut elegendő vízhez, akkor a zöld részek lankadni, majd száradni kezdenek.
Nem csak a magasabb hőmérséklet, hanem a napsugárzás és a szél is növeli a párologtatást.
A szükséges víz mennyiségét befolyásolja még a növényen lévő termés tömege, a növény zöldtömege és a növényfaj vízigénye.
A növények párologtatása fontos élettani folyamat, melynek következtében szívóhatás lép fel és így valósul meg a víz és vele együtt a tápanyagok áramlása.
A párologtatáshoz hő szükséges, mely a növény környezetéből származik.
A környezetből való hőelvonás a növény körüli levegő lehűlését eredményezi és megóvja a növényt a túlzott felmelegedéstől.
A kerti és cserepes növényeknél az igényeiknek megfelelően pótoljuk a vizet. Ha elhanyagoljuk az öntözést, a vízhiány következtében leáll a tápanyagáramlás, a növekedés, a termésképzés, súlyosabb esetben károsodik a növény, vagy el is pusztulhat.