Vénusz légycsapója (Dionea muscipula) gondozása, etetése, teleltetése

Vénusz légycsapója (Dionea muscipula) gondozása, etetése, teleltetése

Ősszel kezdik el árusítani ezt a növénykét tömegével, karácsony előtt is látható volt a nagy áruházak kertészeti részlegeiben. Inkább érdekes külalakja és életmódja miatt vásároljuk meg, vagyis, mert a rovarevő növények közé tartozik. Ha jó körülmények között tartjuk, akkor 20-30 évig is élhet nálunk.

Vénusz légycsapója gondozása

Hazája az Egyesült Államok keleti partvidékének szubtrópusi éghajlatán található mocsaras és tőzegláp vidékei. A szubtrópusi klímán a nyár meleg és párás, a hőmérséklet nappal 25-37°C között alakul. A tél enyhe, általában 5-15°C van, de gyakori a fagypont körüli hőmérséklet is. A csapadék egész évben bőséges, nyáron több, télen kevesebb esik.

A tőzeg elhalt növényekből keletkezik nagy víztelítettségű és oxigénhiányos környezetben. A növényi részek a sok csapadék, a vízborítottság, a magas páratartalom és az alacsonyabb hőmérséklet miatt csak lassan bomlanak el. A tőzeg tápanyagban szegény képződmény.
Ehhez a speciális körülményhez alkalmazkodott a Vénusz légycsapója: rovarokat csal csapdába, emésztő enzimek segítségével lebontja testüket és a hiányzó tápanyagokat innen veszi fel.

A növénynek az eredeti környezetének megfelelő feltételeket kell biztosítanunk. Ha mostanában vásároltuk meg, tudni kell, hogy éppen a teleltetésének van az ideje. Télen a növénynek világos helyet kell keresni, ahol 3-15°C a hőmérséklet. Az idősebb növények a -5°C-ot is kibírják rövidebb ideig. Alulról öntözzük, télen inkább csak nedves legyen az ültetőközeg. Gondoskodjunk párásításról. Tavasztól őszig kitehetjük a szabadba. Nyáron folyamatosan legyen nedves a földje, az alátétben álljon 1-2 cm magasan a víz, sőt akár túl is öntözhetjük, az eredeti élőhelyén is sokszor kerül hetekre víz alá. Öntözővíznek csak lágy esővizet, vagy desztillált vizet használjunk!
Ennek a növénynek akkor lesz sikeres lesz a tartása, ha télen alacsony hőmérsékleten tartjuk, folyamatosan egész évben magas páratartalmat biztosítunk számára, öntözéskor pedig lágy vizet használunk.

vénusz légycsapója rovarfogó levelei

A növény etetése

A vénusz légycsapójának módosult levelei vannak, melyek a rovarok megfogására szolgálnak. A növény édes, nektárhoz hasonló nedvvel csalogatja magához a rovarokat. Mindkét levélfél (csapók) belső felén 3-3 érzékelő serte található. Ha a rovar ezekből egyet kétszer egymás után gyorsan, vagy kettőt 20 másodpercen belül megérint, akkor a csapók összezáródnak. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a csapókat a rovarokon kívül más, élettelen dolog működésbe hozza.
Ha rovar kerül a csapdába, a csapda először nem teljesen záródik, így a csapók szélén elhelyezkedő pillák közül a kis méretű rovarok ki tudnak szabadulni. Erre azért van szükség, mert a túl kicsi rovarok megemésztése több energiába kerülne, mint amennyit nyerni tudna belőle. Ilyenkor 12 órán belül újra kinyílik a csapda.
Ha megfelelő méretű áldozat kerül a csapdába, az az összezáródó pillák között nem tud elmenekülni. A levél felek ráfeszülnek a rovarra, majd megkezdődik az áldozat lebontása emésztő enzimek segítségével. Az emésztés 1-2 hétig tart, a végén a levél újra szétnyílik. A rovarok vázát a szél, vagy az eső távolítja el a csapókról.

A vénusz légycsapóját a téli időszakban nem kell etetni. Nyáron a szabadban tartott növény szintén nem szorul etetésre, a növény megfogja a pókot, legyet, lepkét, szöcskét és a bogarakat. A tapasztalatok szerint azért vannak olyan bogarak és hernyók, melyek ki tudják magukat rágni a csapdából. Nem lesz baja a növénynek, ha néhányszor mi is helyezünk a csapók közé egy-egy rovart, főként ha kíváncsiak vagyunk a működésére. A terráriumba tartott egyedeket viszont táplálni kell, de a rovar ne legyen nagyobb, mint a levél 1/3-a. A rovart helyezzük a csapókra, majd egy hosszú, vékony pálcikával érintsük meg 2-3-szor az érzékelő sertéket, hogy működésbe hozzuk a levelet.

Mikor a növény megemésztette a rovart, a kitinvázát fújjuk ki a csapókból. Ne feledjük, hogy a vénusz légycsapója a tápanyagszegény környezethez alkalmazkodott és a talajból hiányzó anyagokat a rovarokból veszi fel.

Éppen ezért tanácsos néhány szabályt betartani:

  • A növényt nem szabad etetni szalámifélékkel, virslivel, kolbásszal, egyéb feldolgozott húsáruval, mert a bennük lévő tartósítószerek és fűszerek miatt elpusztulhat. Ugyanígy nyers húst és más emberi táplálékot se adjunk neki.
  • Ne tápoldatozzuk, mert ilyenkor nem, vagy kevesebb csapót fog fejleszteni.
  • Feleslegesen, üres állapotban ne ingereljük a csapókat, mert ezek csak 5-6-szor képesek összezáródni, majd leszáradnak.

Átültetés

A vénusz légycsapója a mocsarak és tőzeglápok lakója. Cserépben nevelve 2-3 évente esedékes az átültetése. Ehhez használjunk csak tőzegmohát, vagy tőzegmoha és mészmentes homok keverékét. Az ültetőközeg pH-ja 4-4,5 között legyen.

Érdekes ötlet a mini láp készítése, mint amilyen az első képen is látható. Ilyenkor több növényt is egy nagyobb edénybe ültethetünk, esetleg a vénusz légycsapójával egyező igényű növényekkel együtt. A talajba süllyesztett cserép mutatja a víz szintjét.

Dionea muscipula Vénusz légycsapója

Vénusz légycsapója szaporítása

A vénusz légycsapója tavasszal hozza fehér virágait. A virágok hosszú száron ülnek, hogy az azokat beporzó rovarok ne kerülhessenek bele a levelek csapdájába. Az otthon nevelt példányoknak jobb, ha levágjuk a virágkezdeményeit, mert nem mindig élik túl a virágzást. Ha mégis meghagyjuk a virágait, akkor életképes apró magokat nevelnek. Azonban kaphatók olyan hibridek is, melynek virágai nem érlelnek magot.

A növény szaporítása történhet mag elültetésével. A magokat a nedves tőzegre kell szórni takarás nélkül. A kikelést követő második, vagy harmadik évben kezd el csapdákat fejleszteni és csak 4-5 éves korára éri el a végleges nagyságát.

Sokkal egyszerűbb a szaporítás a tősarjak megosztásával. Ezt legjobb, ha átültetéskor végezzük. A tövet osszuk annyi részre, amennyi felé kényelmesen szétszedhető.

A levelek dugványozásával is gyökereztethető új példány. A csapót a teljes levélnyéllel együtt szedjük le az anyanövényről és 2-3 cm mélyen dugjuk a nedves tőzegbe. A talajt ne hagyjuk kiszáradni és biztosítsunk számára párás körülményt. A gyökeresedés néhány hetet vesz igénybe, majd megjelenik az új hajtás.

vénusz légycsapója rovarevő növények

A vénusz légycsapója, a Dionaea nemzetség egyetlen faja. A nemesítések és mutációk következtében a gyűjtők számára rengeteg fajta áll rendelkezésre.
Ezek az alapfajtól színben, méretben, formában, valamint a csapók szélén lévő pillák hosszában, alakjában és állásában különböznek.

Kártevők és betegségek

A tapasztalatok szerint a nálunk cserépben tartott vénusz légycsapójának akadnak kártevői. Néhány bogár képes kirágni magát a levélcsapdából. A kirágott leveleket távolítsuk el.
A növényre került levéltetvek képesek szívogatni a leveket, mert ezek túl kicsik ahhoz, hogy a csapdát működésbe hozzák.
A cserép földjében olykor a gombalégy lárvái telepednek meg, mely könnyen a növény pusztulásához vezet. A levéltetvek és a gombalégy lárvái ellen jó védekezési módszer, ha néhány napra a növényt elárasztjuk vízzel, így a kártevők megfulladnak. Ha nem sikerül megszabadulni tőlük, akkor a vegyszeres kezelés segít.

Végül néhány tartási hibából eredő kár és kórokozó megjelenésének oka:

  • A levelek megfeketednek, penészednek, elpusztulnak: Nedves körülmények között a leveleken, vagy nem látható módon a gyökereken könnyen megtelepednek a penészgombák. Télen folyamatos nedvességet biztosítsunk a növénynek, alacsonyabb hőmérsékleten 1-1 napra ki is száradhat a földje. Ebben az időszakban ne öntözzük túl, ne álljon a cserépalátétben víz, a párásítást más módon oldjuk meg. Az elszáradt leveleket távolítsuk el. Tartsuk világos helyen, az ablak mellet és ne tápoldatozzuk. Nyáron tegyük ki a szabadba, fokozatosan szoktassuk a közvetlen napfényhez. Abban az esetben, mikor a növény levelei feketednek, nézzük meg a gyökerét. Ha fehéres szövődmény látunk körülötte, akkor alkalmazzunk gomba elleni kezelést.
  • A levelek fonnyadtak, száradnak, megfeketednek: Ilyenkor ellenőrizzük, hogy megfelelő mennyiségű vizet kap-e a növény és biztosítsunk párás környezetet számára.
  • Nem, vagy kevés légycsapót fejleszt, a levelek torzultak: Általában a túl sok tápanyag következménye. Ezt a növényt egyáltalán ne tápoldatozzuk. Ültessük 100% tőzegbe, vagy tőzeg és mészmentes homok keverékébe.

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti:
EZ IS ÉRDEKELHET!
Gyümölcsfák metszése
Hóvirág (Galanthus nivalis)
Katicabogár 2.
Close