A virágzó szobanövények a téli, zord időszakban különösen fontosak számunkra.
Vidám színeikkel díszítik közvetlen környezetünket, így ellensúlyozva a kinti szürkeséget. A lelkünket pedig az eljövendő tavasz reménységével melegítik…
A következő cikkben részletes információkat kapsz a négy legismertebb fajról, és megtudhatod azt is, hogyan tarthatod életben őket akár hosszú éveken keresztül!
Tartalomjegyzék:
Virágpompa az otthonunkban – télen is!
Bár a modern üvegházi termesztésnek köszönhetően az év bármely szakában hozzájuthatunk kedvenc szobanövényeink szinte minden fajához, vannak hagyományosan szezonális, évszakhoz kötődő cserepes virágaink.
Ilyen például a népszerűségi toplista egyik szereplője, a krizantém…
Krizantém, kerti krizantém
Dendranthema x grandiflorum
syn. Chrysanthemum x grandiflorum, Chrysanthemum × hortorum, x Chrysanthemum indicum
Hagyományosan az őszhöz, Mindenszentek és Halottak Napja ünnepéhez társítjuk ezt a virágzó növényt, s nem véletlenül.
Speciális virágzási szokása miatt alakult ez így: ún. rövidnappalos növény, tehát a virágzás kiváltásához az őszi, rövid nappalok szükségesek (kevesebb, mint 8 óra megvilágítás naponta).
Krizantém alakjai – morfológia (külső alaktan), életforma, krizantém fajták, termesztési típusok
Évelő, hazánkban télálló faj, töve sokszor fásodó.
Levelei kis-közepes méretű, szárnyasan tagolt, a fonákon enyhén szürkés árnyalatú levelek, levélállása szórt. A zöld részek megdörzsölve intenzív, jellegzetes illatúak.
A szár, fajtától függően egyenes, vagy elágazó lehet, a virágzatot a hajtások végén hozza. Magassága változatos, szintén fajtafüggő.
Általánosságban igaz, hogy a cserepes krizantém fajták kompakt, alacsony termetű növények, a kerti és vágott változatok (szálas és csokros/ún. santini fajták) pedig hosszabb szárat fejlesztenek.
Virágzata kifejezetten változatos, ami köszönhető az intenzív nemesítésnek, és annak, hogy a faj (elsősorban hibrid származása miatt) genetikailag nagyon variábilis. A virágzat botanikai értelemben fészekvirágzat, ez azonban a modern fajtáknál sokszor nehezen ismerhető fel.
Néhány krizantém virágtípus, a teljesség igénye nélkül:
- Gömb
- Ernyő-virágú
- Pompon
- Anemone-virágú
- Pókszirmú
- Tűszirmú
- Kanalas szirmú
- Margaréta-virágú
- Gombfejű
A modern termesztésben tehát ezernyi formáját ismerjük, csak néhány jellegzetes példa:
– hosszú szárú, nagy fejű vágott virágok, melyek ilyentájt milliószám lepik el a temetők környékét
– egész évben kapható, , végtelenül változatos virágú, üvegházi vágott virágzó fajták
– őszi szezonalitású, jellemzően hazai termesztésű hatalmas, szabályos gömb formájú cserepes krizantémok
– egész évben kapható, általában növényházi termesztésű, importból származó, kompakt megjelenésű, cserepes virágzók.
Ez utóbbi a lakás kiváló színfoltja lehet a szürke, őszi napoknak. Feltéve, ha betartjuk azt a néhány alapszabályt, amit a növény megkövetel!
Lássuk, mik is ezek!
A krizantém gondozása, cserepes krizantém teleltetése
A virágzó szobanövények között is a krizantém az egyik legnépszerűbb faj.
A cserepes krizantém a hűvös helyet kedveli, 10-16 fokban érzi jól magát. Szerencsés tehát, ha van egy fűtetlen helyiségünk a lakásban, de ha nincs, próbáljuk a krizantémot minél távolabb tenni a fűtőtesttől.
Fényigényes növény, tehát lehetőleg az ablak közelébe helyezzük!
Közepesen vízigényes, az öntözés mennyisége elsősorban a hőmérséklettől függ. Figyeljünk, hogy földlabdája sose száradjon ki teljesen!
Elvirágzás után célszerű kissé visszavágni, tavaszig hűvös, világos helyen tartani, mérsékelt öntözés mellett.
Április-május környékén a cserepes krizantémot kiültethetjük a kertbe, ahol télen kint is maradhat, és virágzó évelőként sok évig díszítheti a kertünket!
Krizantém metszése, cserepes krizantém kiültetése
Cserepes krizantém a téli időszakban: Ahogyan a fentiekből kiderül, a cserepes krizantém valójában nem szobanövény, a száraz, meleg, fényszegény lakáskörülmények gyorsan a halálát eredményezik.
Ha tehát télen kapjuk, vagy vesszük a cserepes tövet, nem célszerű azonnal kiültetni (a kiscserepes példányok rendszerint üvegházi, import növények, így ekkor még lazább szövetekkel rendelkeznek, mint hazai, szabadföldi társaik -> fagyérzékenyebbek), azonban a lakásban sem hagyhatjuk őket tavaszig. Ahogyan fentebb említettem: az elvirágzott, elszáradt részeket csípd vissza, és óvatos öntözés mellett teleltesd 10-15 fokok, világos helyiségben!
Cserepes krizantém tavasztól őszig: Ebben az időszakban is nagyrészt szintén import, növényházi példányokhoz juthatunk hozzá (bár hazai termesztés is előfordul), de ekkor ez nem probléma! Akár azonnal is kiültethetjük őket a szabadba, vagy néhány hétig gyönyörködhetünk benne a lakásban – majd ültessük ki a szabadba. (Nincs mese, a krizantém nem szobanövény; ha meg akarjuk menteni az életét, ki kell ültetni!)
Begyökeresedésig ügyeljünk a napi öntözésre. Bár fényigényes, de ha a kiültetés nyáron történik, a tűző naphoz néhány napon keresztül szoktassuk hozzá a kiültetés előtt. Metszést ilyenkor nem igényel, az elszáradt virágokat néhány ízközig visszacsíphetjük.
Szabadföldi/kerti krizantém: Kiültetés után hagyjuk békében áttelelni a növényt. A tél folyamán a szárak és a levelek megbarnulnak, felpuhulnak. Ezeket tavasszal, a fagyok elmúltával, 10-20 cm magasra vágjuk vissza, a szár tövén elhelyezkedő alvó rügyekből friss hajtásokat fog hozni.
Krizantém szaporítása
Nagyüzemi termesztés esetén a kifejezetten szaporítóanyag-előállító cégek mikroszaporítással, vagy dugványozással állítják elő a sima, vagy gyökeres szaporítóanyagot. Vásárláskor az adott fajtához kidolgozott, pontos receptúrát is adnak a termesztés, virágoztatás optimális körülményeiről.
Ha kereskedelmi célból szeretnénk belevágni a krizantém termesztésébe, feltétlenül ajánlom a szakirodalom tanulmányozását, amelyben részletes ismereteket találhatunk a termesztőközeg, növényvédelem, növénytáplálás, virágzás időzítés témakörében is:
Krizantém szaporítása házilag
Bár üvegházban, mesterséges körülmények között egész évben dugványozással szaporítható, házilag célszerű a dugványokat (nem túl idős anyatőről szedve) májusban vágni, így nem szükséges kiegészítő világítás a vegetatív fejlődéshez szükséges hosszú nappal biztosítására.
A dugványok 6-8 cm-esek legyenek, legfeljebb 2 levéllel a dugvány tetején.
Krizantém gyökereztetése: Jó vízelvezetésű, laza, steril talajban, 18-20 Celsius fokos talajhőmérsékleten néhány hét alatt a kis növények meggyökeresednek, amennyiben a léghőmérséklet nem megy 15-16 Celsius fok alá. A maximális léghőmérséklet 30 Celsius fok, így a nyári szaporítás sem lehetetlen. Ne ültessük a dugványokat túl mélyre, így elkerülhetjük a gombabetegségeket. A gyökeresedésig rendszeresen párásítsunk.
A már meggyökeresedett dugványokat némi szoktatás után védett helyre kiültethetjük a szabadba, de a megerősödésig ügyeljünk a rendszeres víz utánpótlásra, és ha szükséges, a növényvédelmi munkákat is végezzük el.
Némelyik fajta alkalmas a tőosztással való szaporításra is, ennek az ideje az ősz, vagy a tavasz.
Ne feledjük, hogy a legtöbb fajtát a nevelés során, a bokrosodás érdekében 1-3 alkalommal vissza kell csípni!
Krizantém virágoztatása
Ahogyan fentebb említettem, a krizantém ún. rövidnappalos növény, ami azt jelenti, hogy a virágzást a rövid (napi 8-9 óránál kevesebb) megvilágítás váltja ki.
Szabadban tartva a mi éghajlatunkon ez az őszi időszak, így lett a krizantém “temetővirág”.
Manapság mind a vágott, mind a cserepes fajtákhoz egész évben hozzájuthatunk, az üvegházi termesztésnek köszönhetően. A termesztőberendezésekben a növények szabályozott, mesterséges környezetben fejlődnek, így a virágzás elsötétítéssel, a rövid nappalok imitálásával időzíthető.
Termesztésben az elsötétítést fekete fóliával, vagy szövet-takarással végzik, ezt akár házilag is megtehetjük, azonban a házilag előidézett mesterséges virágoztatásnak nincs sok értelme, hiszen hazánkban szeptember közepétől biztosan beindul a virágok fejlődése. A mesterséges sötétítést pedig (fajtától függően) 8-10 hétig minden nap, szigorúan alkalmazni kellene.
A virágzást elősegíti továbbá a kálium-túlsúlyos tápoldat is, és fontos, hogy ügyeljünk a növény mikroelem-ellátottságára is. Krizantém esetén a vas kiemelt jelentőségű.
Mindez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy a nyár végétől a virágzás végéig kifejezetten virágzóknak való tápoldatot használjunk, míg előtte, tavasztól nitrogén-túlsúlyos, levéldísznövényeknek összeállított tápoldat megfelelő. Ezen kívül figyeljük a műtrágya csomagolásán, hogy kifejezetten komplex (mikroelemekkel dúsított) tápanyag-utánpótlást vásároljunk szeretett növényünknek.
Krizantén, vagy krizantém?
Valójában mindkettő helyes. Hivatalosan krizantém a faj magyar neve, azonban a krizantén, esetleg krizantin népiesebb, de szintén nagyon elterjedt forma, és ez utóbbi sem helytelen.
Bizonyos tájakon hívják még őszirózsának, vagy margitvirágnak is – ezek a nevek azonban megtévesztőek, hiszen sok más fészekvirágzatú fajra is (helyesen, vagy helytelenül) használjuk ezeket a magyar neveket.
Ciklámen, szobai ciklámen
Cyclamen persicum
A borús, hűvös napokon lakásunk kedves dísze lehet az ilyenkor nagy tömegben kapható virágzó szobanövény.
Szíves-kerekded, márványosan rajzos levelei önmagukban is üdítő látványt nyújtanak, nem is szólva a bókoló, nagy szirmú virágfejekről, melyek ma már a fehértől egészen a mélybíbor árnyalatig bármilyen színben pompázhatnak – többszínű, mosott, színátmenetes fajtákkal is gyakran találkozhatunk.
A ciklámen gondozása
Ahhoz, hogy a cserepes ciklámen jól érezze magát nálunk, a következőket kell betartani:
Hűvös, 12-16 fokos hőmérséklet az ideális, így próbáljuk meg a lakás egy kevésbé meleg pontján elhelyezni.
Igényli a jó megvilágítást, amit télen csak az ablak közvetlen közelében érhetünk el. Mivel eredeti élőhelyén erdei aljnövényzet, ezért a tűző naptól óvjuk – azonban a téli, fényszegény időszakban ez nem túl nagy veszélyforrás növényünk számára.
Az öntözésre kissé kényes: lehetőleg lágy vízzel öntözzük, és földlabdáját tartsuk mindig egyenletesen nedvesen. Hajlamos a szürkepenészre, ezért alulról adagoljuk neki a vizet!
Ha ezeket betartjuk, külön párásítás nem szükséges. Fűtött szobai körülmények között viszont gyakori párásítással jelentősen megnövelhetjük az élettartamát!
Fontos tudni, hogy a ciklámen gumós növény, így visszahúzódás (a föld feletti részek elsárgulnak, leszáradnak) után a gumót hűvös, száraz helyre téve a következő évben is kihajtásra bírhatjuk!
Ne keverjük azonban össze a hazánkban is honos ciklámen fajjal (Cyclamen purpurascens – erdei ciklámen): A szobai ciklámen a meleg éghajlatú kisázsiai területéről származik (erre latin neve is utal), ezért 5 Celsius fok alatt ne tartsuk sem a növényt, sem a gumóját!
TIPP: A szobai ciklámen elvirágzás után sokszor gömb alakú termést hoz, melyben csíraképes magok nevelkednek. Ha van kedved kísérletezni, ezekből magvetéssel új növénykékhez juthatsz!
A fentieket olvasva azt gondolhatjuk, hogy a ciklámen egy kissé sok odafigyelést igénylő növény, de ha módunk van a vágyait betartani, kedves formájával, tartós szépségével meghálálja a törődést!
Mikulásvirág
Euphorbia pulcherrima
Szinte nincs háztartás, ahol Karácsony tájékán ne volna egy-két mikulásvirág!
Élénkzöld levelei, és hagyományosan vörös virágzati fellevelei izgalmas színfoltot visznek a tél sötétségébe.
Ahogyan a latin nevéből is kiderül, az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) családjába tartozik, amelyek speciális virágzata az ún. ciátium (cyathium) virágzat, ezt a vörös virágzati fellevelek között láthatjuk – apró, nem kifejezetten dekoratív, de felépítésükben izgalmas virágzatok.
Legtöbben „átmeneti” virágként ismerjük, mely egy-két hétig, hónapig széplik, majd bősz levélhullatás, és erős felnyurgulás után el is pusztul.
Nézzük meg, mit tegyünk, hogy ne így legyen!
A mikulásvirág gondozása
Először is, ahogyan minden téli cserepes, a „miki” is hűvösebb, 20-22 fokos hőmérsékletet kíván. Szerencsés, ha ez éjszakára lemegy 17-18 fokra, de a 16 fok alatti hőmérsékletet kerüljük!
Alapvetően jó megvilágítást igényel, a téli fényszegény viszonyok között szerencsés egy (nem huzatos) ablak elé tenni.
Mivel rövidnappalos növény, számítsunk rá, hogy ha napi 8 óránál több megvilágítást kap, hamarosan abbahagyja a virágzást (ebbe beleszámít a mesterséges villanyfény is!). Ezután természetesen a színes virágzati fellevelek is eltűnnek majd.
Viszonylag páraigényes, a fűtött szoba száraz levegőjét nem bírja, ezért hogy ne kopaszodjon fel, rendszeresen párásítsuk! A párásításra a legalkalmasabb az alátétbe rakott nedves kavicságyon való elhelyezés, amelynél fontos, hogy a cserépben lévő virágföld a vizet ne tudja felszívni, mert úgy levegőtlen, pangó vizes talaj, s végső soron a gyökerek pusztulása lesz az eredmény.
Közepesen vízigényes, így két öntözés között várjuk meg, míg földje 2 cm mélyen kiszárad, ekkor bőségesen öntözzük!
Mivel kutyatej-féle, ezért ha megsérül, tejnedvet ereszt, ami az érzékenyebbeknél bőrpírt (kontakt allergiát) okozhat, de ez kis gondossággal elkerülhető.
Válasszunk tehát bátran mikulásvirágot, a modern nemesítés miatt ma már rengeteg színből és méretből válogathatunk, a fehértől a rózsaszínen át egészen a mélybordó fajtákig, az óriás méretűtől a mini cserepesig. Sőt, egy kis keresgéléssel érdekes, tarka levelű fajtákat is vehetünk!
TIPP: Ha helyesen gondozzuk a mikulásvirágot, akkor hosszú évekig lakásunk szépséges dísze lehet. Dús virágzást viszont csak úgy várhatunk tőle, ha hetekig biztosítjuk neki a rövidnappalos feltételeket – kora este betesszük egy teljesen sötét helyre, és csak késő délelőtt tesszük vissza a helyére. Vigyázz, mert a napi kötelező sötét periódus rövid megszakítása is leállítja a virágképződést!
Karácsonyi kaktusz
Schlumbergera truncata
A karácsonyi kaktusz nem csak nevében, de származásában is kaktusz-féle, azonban nem a sivatagos területekről származik, hanem inkább szubtrópusi epifita (fán lakó tehernövény) faj.
Éppen ezért gondozásában is ezt kell követnünk – igényei inkább hasonlítanak a hagyományos (trópusi, szubtrópusi) szobanövényeinkre, mint a sivatagi kaktuszokra.
Felépítése: kistermetű, bokros, lágyszárú növény. Húsos szártagokból áll, melyek erősen fogazott a széle, azonban a sivatagi kaktuszoktól eltérően a karácsonyi kaktusz nem szúrós. Hatalmas, gyönyörű virágait a hajtások végén, Karácsony környékén hozza.
A karácsonyi kaktusz gondozása, virágoztatása, öntözése
December-Január: A Schlumbergera virágzási időszaka. Ilyenkor rendszeres öntözést, mérsékelt tápoldatozást kíván (virágzóknak való tápoldatot használjunk, hígítva). A nem túl meleg szobahőmérséklet megfelelő, tegyük az ablakhoz közeli, fényben gazdag helyre. Meghálálja a párásítást – ha nagyon alacsony a páratartalom a fűtött lakásban, akkor kifejezetten igényli is.
A virágzási időszak előtt (október-novemberben) tartsuk kissé szárazon (visszafogottan öntözzük), és tegyük hűvösebb (15 Celsius fok körüli) helyre, hogy felkészülhessen a virágzásra, és kifejleszthesse a virágbimbókat.
Elvirágzás után (februártól májusig) helyezzük nem fűtött, de minimum 15 Celsius fokos helyre, közepes mennyiségű öntözés mellett. A tápoldatozásra ebben a pihenő időszakban nincs szüksége.
Májusban ültessük át, laza, jó vízáteresztő enyhén tőzeges földkeverékbe.
Tavasztól őszig védett helyre kitehetjük a szabadba, félárnyékos, tűző naptól mentes helyre. Rendszeresen öntözzük, mérsékelten tápoldatozhatjuk – levéldísznövényeknek való tápoldattal. Sóérzékeny, ezért a tápoldatot hígítsuk felére-negyedére az ajánlott adaghoz képest!
Mit tehetünk, ha a karácsonyi kaktusz fonnyad?
Az enyhe mértékű fonnyadás, vízvesztés a pihenőidőszakban normális jelenség. Ha azonban más időszakban lép fel, akkor mindenképpen vízfelvételi problémára gyanakodhatunk.
A lehetséges okok:
– Kevés víz: A magas léghőmérséklet és az alacsony páratartalom intenzívebb öntözést kíván meg – öntözzünk gyakrabban, bőséges vízadaggal.
– Túl sok víz: A talajban lévő pangó víz (ha például folyamatosan víz van a cserépalátétben) megfullasztja a gyökérzetet, ami végső soron a vízhiánnyal hasonló tüneteket mutat. A beteg gyökérzet nem tud vizet felvenni, ezért tulajdonképpen szomjazik a növény. Ha ez a helyzet, átültetéssel, mérsékelt öntözéssel esélye van regenerálódni a növényünknek.
– Tömörödött talaj: Ellenőrizzük, hogy a cserépben lévő közeg megfelelően levegőzik, a víztartó és a vízáteresztő képessége is jó-e. Ha kemény, tömörödött, átszalad rajta a víz, akkor egy átültetés segíthet.
– Gyökér-betegség: A karácsonyi kaktusz gyökérzetét gombák, baktériumok támadhatják meg. Lehet ez másodlagos fertőzés is, ha a környezeti tényezők nem megfelelőek, és a növény legyengül, vagy megsérül. A cserépből kiütve ellenőrizzük, hogy van-e friss, egészségesen fehér gyökere a növényünknek, vagy csupán elbarnult, sárgult, esetleg elfolyósodóan rothadó gyökereket látunk-e. Utóbbi esetben még megmenthetjük a növényt, ha a szárdarabokat egyesével, vagy kettesével szétszedjük, és megfelelő talajba dugványozzuk.
TIPP: Ha a fonnyadást nem betegség, hanem valamely kezelési hiba okozza (az első három lehetőség a felsoroltak közül), akkor vedd ki a növényt a cserépből, és tedd bele egy pohár vízbe 1-2 hétre. Ezalatt szépen visszanyeri a növény a formáját, és friss gyökereket is növeszt. Ekkor ültesd friss, minőségi, jó vízáteresztő talajba.
Karácsonyi kaktusz szaporítása
A Schlumbergera szaporítása végtelenül egyszerű. Mivel a szártagok alján képes járulékos gyökereket hozni, egyszerűen annyit kell tenned, hogy 1-3 szártagot leválasztasz, néhány napra leteszed a polcra (ez a sebzés begyógyulása miatt feltétlenül szükséges), majd jó minőségű talajba ülteted. A teljes gyökeresedésig tartsd kissé nyirkosan a talajt, utána visszatérhetsz a normál öntözéshez (lásd: fent).
Karácsonyi kaktusz, vagy húsvéti kaktusz?
Bár eredetében, gondozásában, felépítésében hasonló a két növény, és messziről akár össze is téveszthetjük őket.
Az alábbi képen nézzük meg, mik azok az egyértelmű alaktani jegyek, amelyek alapján megkülönböztethetjük a két fajt!
1. Szártagok: A karácsonyi kaktusz húsos szártagjainak széle tarajosan fogazott, míg a húsvéti kaktusznál ez enyhén csipkés. Ez utóbbi szártagjainak csúcsa sokszor szőrös.
2. Virágok: A karácsonyi kaktusz virágai hatalmas, látványos, csőszerű virágok, míg a másik fajnál a virágok egyszerűbb felépítésű, csillag alakú virágok.
KÉRDÉSED VAN? ÍRD MEG ITT, HOZZÁSZÓLÁSKÉNT – SEGÍTÜNK! :)