Pálma fajok és gondozásuk

washington pálma

Nyaraláskor a mediterrán országokban a tengerpartokon, parkokban látható pálmafák fokozzák az amúgy is egzotikus hangulatot.
Jól megnézve ezeket a fákat a levelek és törzs alapján megkülönböztethetők még laikusok számára is.

Ismerjünk meg néhány gyakori fajt, de előbb néhány szó róluk általában. A pálmafélék (Arecaceae) családja az egyszikűek osztályába tartozik, éppen úgy, mint a pázsitfűfélék, orchideák és a liliomfélék. A pálmaféléknek egyenletesen vastag szára, ún. pálmatörzse van, mely az elfásodó levélhüvelyekből alakul ki. A törzs vastagodási mechanizmusa eltér a mi éghajlatunk alatt élő fáitól, ami miatt a rajta keletkező sérülések nem gyógyulnak be.

 

pálmák mediterrán környezetben

Olvass továbbPálma fajok és gondozásuk

Euphorbia bupleurifolia

Euphorbia bupleurifolia kutyatejféle pozsgás

Az Euphorbia bupleurifolia Dél-Afrikából származó pozsgás növény. Mikor még alacsony, hasonlít az ananászhoz, amikor nagyobb, akkor egy kis pálmának néz ki.

Magyar neve nem ismert, az angol köznévi elnevezés alapján “tobozkaktusz”, vagy “ananász-kutyatej” lehetne.

A kutyatejfélék közé tartozik, amelyek jellemzően pozsgás, szárazságtűrő, sokszor szúrós, tejnedves növények. Speciális virágzatuk az ún. ciátium (cyathium) virágzat.

Olvass továbbEuphorbia bupleurifolia

Bonsai VI.

A bonsai-ok méret szerinti csoportosítása

A DAJ (DAI) vagy nagy bonsaik magassági mérete 6o-tól 9o cm-ig terjed. Ez a legnagyobb bonsai csoport. Az ettől a mérettől magasabb fákat már nem nevezzük bonsai-nak, bár egyes nézetek szerint a határokat sem lefelé, sem felfelé nem kell szigorúan venni. Ebbe a csoportba koros, vastagtörzsű, mutatós fák tartoznak.

Olvass továbbBonsai VI.

Virágágyak II.

Önálló virágágy kialakítása

A kizárólag egynyári növényekkel beültetett virágágyak nem elterjedtek manapság. Parkokban, utcákon és kisebb előkertekben azért előfordulnak, de sokkal népszerűbb az elszórt évelő csoportokkal tarkított elrendezés. Tavaszi ágyakban a sárgaviola, kerti kankalin, százszorszép, nebáncsvirág osztozik a területen a tulipánnal, nárcisszal és más hagymásokkal. Nyáron számtalan kertben a népszerű egynyáriak (bársonyvirág, fülesternye, bojtocska, begónia), rózsák vagy egyéb bokrok közé kerülnek talajtakarónak.

viragagy2

A virágágykészítés lépései:

Olvass továbbVirágágyak II.

Virágágyak I.

A virágágyi növények alkalmazása

Egyes dísznövényeket, mint a díszfákat, értékes alakjukért és hosszú élettartamukért ültetik, másokat pedig, mint a rózsákat, virágaik egyedi szépségének köszönhetik népszerűségüket. A virágágyi növények a színhatást biztosítják virágaik, esetleg leveleik rendkívül élénk vagy éppen tompább, pasztell színeivel.

viragagy1

Olvass továbbVirágágyak I.

Palánta megnyúlása

A palánta megnyúlásának oka

Így néznek ki az erős, egészséges 2 leveles paradicsom palánták, közvetlenül a szétültetés előtt, mint ahogy az a felső két fényképen látható. A bal alsó kép kis paprikákat ábrázol. A jobb alsó sarokban a nemrég kikelt és a napfényt kedvelő bazsalikom fotója helyezkedik el.

palanta_megnyulas

Olvass továbbPalánta megnyúlása

Élősködő növények: Orobanche (vajvirág) fajok

orobanche spNézzünk meg közelről egy élősködőt!

Még tavasszal történt, hogy gyökerestül kihúztam ezt a képen is látható hivatalosan kis csalánnak (Urtica urens) nevezett növényt a földből és vele együtt egy másikat is. A gyökerén élt, vagy inkább élősködött ez a vajvirág faj (Orobanche sp.).

Az élősködő növények a tápanyag egy részét, vagy teljes egészét a gazdanövénytől vonják el. Az erre specializálódott ún. szívógyökérrel (haustorium) behatolnak egy másik növény gyökerébe és így veszik fel a tápanyagot.

Az Orobanche fajok a teljes paraziták közé tartoznak, az összes tápanyagot a gazdanövényből vonják ki. Klorofillt nem tartalmaznak, zöld részeik nincsenek, a virágaik sárgás, barnás, vöröses és kékes színűek.

És hogyan is történik, az itt látható:

Olvass továbbÉlősködő növények: Orobanche (vajvirág) fajok

Növényekkel a szúnyogok ellen 5.

 

szunyog5_fEddig olyan növényekről volt szó, amelyek illatanyagaikkal elriasztották a szúnyogokat, vagy elfedték az emberi testből párolgó illatokat, mely alapján a szúnyogok megtalálják áldozatukat.
De vannak olyan növények is, amelyek magukhoz csalogatják és foglyul ejtik a rovarokat.

Ezek a húsevő növények. Ahogy a nőstény szúnyog a vérből veszi fel az utódok létrehozásához szükséges tápanyagokat, e növények számára éppen a rovarok jelentik a tápanyagforrást. Csapdába csalják a rovarokat, majd emésztő enzimek segítségével lebontják testüket és felveszik a bennük lévő tápanyagokat.
Kb. ezer ilyen húsevő növényfaj ismeretes. Olyan helyen élnek, ahol a talajban kevés a tápanyag.

Olvass továbbNövényekkel a szúnyogok ellen 5.

Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera)

cseresznyeszilva gyümölcsTöbbféle magyar néven ismerhetjük a Prunus cerasifera-t: ő a mirabolán (avagy mirobalan) szilva, a cseresznyeszilva, a paradicsomszilva, (tévesen néha) a ringlószilva, de több helyen fosókaszilva néven is emlegetik. Ez alapján gyaníthatjuk, hogy nem szerencsés egyszerre túl sokat fogyasztani belőle… 🙂

Olvass továbbCseresznyeszilva (Prunus cerasifera)

Céklás saláta recept

ceklas_salataA cékla semleges ízű zöldség. Mi általában a céklasalátát ismerjük, mely kissé édeskéskés ízű a cukor hozzáadása miatt.

Aki egészségesebben, cukor nélkül szeretné fogyasztani a céklát, az a következő egyszerű receptet készítheti el.

Az elkészítése 5 perc. Főétkezés végén, vagy előételnek is jó. Csak 160 kcal!

 

Hozzávalók:

Olvass továbbCéklás saláta recept

Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

kaukazusi_medvetalp1Mintha a meséből lépett volna elő ez a meghökkentő méretű, mérgező növény. Döbbenetes, hogy lágyszárú létére akár 5-6 méter magasra is megnőhet, mint valami óriás zeller-karikatúra.

Ráadásul a kaukázusi medvetalp erősen invazív faj – ez azt jelenti, hogy igénytelensége (nagyon könnyen alkalmazkodik) és gyors szaporodó-képessége (sokszázezer mag/tő/év) miatt villámgyorsan terjed, kiszorítva a honos növényfajokat. Évelő növény, tehát még a téli fagy sem segít gyéríteni a számukat.

Nem csak nálunk támad a kaukázusi medvetalp: Az USA területén szintén veszélyes, üldözött növényfaj; ez az amerikai kormány mezőgazdasági minisztériumának honlapjáról is kiderül.

Olvass továbbKaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Tuja barnulása (Didymascella thujina/Keithia thujina)

thuja barnulasa1Gazdanövénye a különböző tuják és hamisciprus.

A kórokozó mikroszkopikus tömlősgomba, amely májustól a fertőzött pikkelyleveleken apró, sötétbarna, kerekded termőtestet képez, eleinte sárgásbarna, később sötétbarna spórákkal; a spórák májustól szeptemberig érnek be.

Elsődleges tünetek:

Olvass továbbTuja barnulása (Didymascella thujina/Keithia thujina)

Növényi mozgások: Fototropizmus

A növények mozgása nagyrészt nem látványos helyváltoztató mozgás.

A lassú, helyzetváltoztató mozgásokat a mi élettempónkban sokszor észre sem lehet venni.
Ám, ha ügyesen figyelünk, csodákat láthatunk! 🙂

Az egyik legizgalmasabb növényi mozgás a fototropizmus.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a növény a fény felé nő (pozitív fototropizmus).

Olvass továbbNövényi mozgások: Fototropizmus

Növényekkel a szúnyogok ellen 4.

szúnyogriasztó növényekBazsalikom (Ocimum basilicum)

 

Egynyári, 40-60 cm magasra megnövő fűszernövény.

A bazsalikom trópusi tájakról származik, ezért meleg- és fényigényes, csak napos helyen fejlődik jól. Száraz időben bő öntözés szükséges. A hajtásokat többször csípjük vissza, hogy erősebben bokrosodjon.

Az afrikai származású, kisebb levelű bazsalikomok illóolajában kámfor található, a nagy levelű dél-európai bazsalikomok illóolajában a kámfort a linalool helyettesíti. 

Olvass továbbNövényekkel a szúnyogok ellen 4.

Gyöngyvirág (Convallaria majalis)

Európában, így hazánkban is őshonos évelő növény. A nyirkos talajú erdőkben találkozhatunk vele, elsősorban a tölgyesekben.
A kertekben is gyakori dísznövényként, sőt ma már rózsaszín, teltvirágú és színes levelű fajták közül is válogathatunk. Szép és illatos virág, de tudni kell róla, hogy mérgező.

Olvass továbbGyöngyvirág (Convallaria majalis)