Botanika, kertészet, dísznövények, szobanövények, növényvédelem
Minden egyéb, ami növény :)
A jerikó rózsája az egyik legizgalmasabb életmóddal rendelkező szobanövény!
Az idő nagy részében teljesen szárazon, fény nélkül tartható, azonban időről időre képes a látványos, gyors újjáéledésre.
Gyakorlatilag a legkönnyebben tartható, és leghosszabb életű szobai dísznövény.
Sokak szerint nem egy szépség, míg mások rajonganak érte. A magam részéről az utóbbiak táborához tartozom. 🙂
Olvass továbbJerikó rózsája (Selaginella lepidophylla – mexikói csipkeharaszt)
Sokan úgy hiszik, hogy a metszés ideje a tél végi időszak, pedig ez tévedés. Például a kajszibarackfa legkorábbi metszési időpontja csak március 10-edike, lehetőleg minél közelebb a virágzáshoz és szeptember 10-edike után sem szabad már metszeni. E két időpont között gombával fertőződhet a metszési felületeken, mely után valamennyi idővel a fa elpusztul. Sokszor ez az oka a gutaütésként ismert hirtelen elhalásnak. Ezért tájékozódjunk, melyik fát mikor kell metszeni. Lehetőség van nyári időszakban is metszésre és hajtásválogatásra.
A homlokzatok növényekkel való befuttatása a régi időkre nyúlik vissza.
Eleinte divatáramlatok befolyásolták, a nemesi kúriák, villák falait díszítették vele, hisz csak a jobb módúak engedhették meg maguknak.
Később már városi bérházak falain is felbukkantak.
A fenyőfa feldíszítésének szokása Németországból származik, az első írásos emlék a 15. századból maradt ránk. Magyarországon a 19. században már díszítettek fenyőfát, de a karácsonyfa-állítás tömeges elterjedése csak a 20. század első felére tehető.
Nézzünk meg közelről egy élősködőt!
Még tavasszal történt, hogy gyökerestül kihúztam ezt a képen is látható hivatalosan kis csalánnak (Urtica urens) nevezett növényt a földből és vele együtt egy másikat is. A gyökerén élt, vagy inkább élősködött ez a vajvirág faj (Orobanche sp.).
Az élősködő növények a tápanyag egy részét, vagy teljes egészét a gazdanövénytől vonják el. Az erre specializálódott ún. szívógyökérrel (haustorium) behatolnak egy másik növény gyökerébe és így veszik fel a tápanyagot.
Az Orobanche fajok a teljes paraziták közé tartoznak, az összes tápanyagot a gazdanövényből vonják ki. Klorofillt nem tartalmaznak, zöld részeik nincsenek, a virágaik sárgás, barnás, vöröses és kékes színűek.
És hogyan is történik, az itt látható:
Eddig olyan növényekről volt szó, amelyek illatanyagaikkal elriasztották a szúnyogokat, vagy elfedték az emberi testből párolgó illatokat, mely alapján a szúnyogok megtalálják áldozatukat.
De vannak olyan növények is, amelyek magukhoz csalogatják és foglyul ejtik a rovarokat.
Ezek a húsevő növények. Ahogy a nőstény szúnyog a vérből veszi fel az utódok létrehozásához szükséges tápanyagokat, e növények számára éppen a rovarok jelentik a tápanyagforrást. Csapdába csalják a rovarokat, majd emésztő enzimek segítségével lebontják testüket és felveszik a bennük lévő tápanyagokat.
Kb. ezer ilyen húsevő növényfaj ismeretes. Olyan helyen élnek, ahol a talajban kevés a tápanyag.
Nagy öröm ért minket: Liebster Award-ot kaptunk!
Ez egy vándordíj, melyet a Tanulj jól! blog adott át nekünk.
Nagyon boldogok vagyunk, és ezzel a rózsával szereznénk megköszönni Ágostonné Magdolnának, hogy a plantae.hu-ra gondolt a díj átadásakor! Köszönjük!
A cékla semleges ízű zöldség. Mi általában a céklasalátát ismerjük, mely kissé édeskéskés ízű a cukor hozzáadása miatt.
Aki egészségesebben, cukor nélkül szeretné fogyasztani a céklát, az a következő egyszerű receptet készítheti el.
Az elkészítése 5 perc. Főétkezés végén, vagy előételnek is jó. Csak 160 kcal!
Hozzávalók:
A növények mozgása nagyrészt nem látványos helyváltoztató mozgás.
A lassú, helyzetváltoztató mozgásokat a mi élettempónkban sokszor észre sem lehet venni.
Ám, ha ügyesen figyelünk, csodákat láthatunk! 🙂
Az egyik legizgalmasabb növényi mozgás a fototropizmus.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a növény a fény felé nő (pozitív fototropizmus).
Bazsalikom (Ocimum basilicum)
Egynyári, 40-60 cm magasra megnövő fűszernövény.
A bazsalikom trópusi tájakról származik, ezért meleg- és fényigényes, csak napos helyen fejlődik jól. Száraz időben bő öntözés szükséges. A hajtásokat többször csípjük vissza, hogy erősebben bokrosodjon.
Az afrikai származású, kisebb levelű bazsalikomok illóolajában kámfor található, a nagy levelű dél-európai bazsalikomok illóolajában a kámfort a linalool helyettesíti.
Illatos macskamenta (Nepeta cataria)
Az illatos macskamenta egy igénytelen, gondozást alig igénylő évelő növény.
Szürkészöld levelei erősen illatosak. A magassága csak 25-30 cm, de erősen bokrosodik, ezért helyigényes.
Kora nyártól egészen őszig folyamatosan hozza a virágait. A virágok lehetnek fehérek, kékek, lilák és rózsaszínűek. Közismert a rovarűző hatása.
Hogyan kerül a mogyoró a földbe?
A földimogyoró a babhoz és borsóhoz hasonlóan a pillangósvirágúak családjába tartozik. A virágzást követően a mogyorószemek itt is hüvelyekben fejlődnek. De akkor mégis hogyan kerülnek a földbe, ahonnan érés után fel szokták szedni? Hát elég érdekes módon. 🙂 A sikeres megporzás után a virágszárak megnyúlnak, lehajlanak és a végeik, ahol a magkezdemények találhatók 8-10 cm mélyen a földbe fúródnak. A termések ezek után már a földben fejlődnek ki. A második képen a két vöröses szárnak látszódó növényi rész a megnyúlt virágszár. Az utolsó képeken pedig az ezeken kifejlődő érett mogyorók láthatók.
A most bemutatott katicabogárfaj a harlekinkatica (Harmonia axyridis).
Ázsiából telepítették be őket Európába és Amerikába, abba reménykedve, hogy biológiai fegyverként hatékonyak lesznek a levéltetű irtásában. Ebben nem is csalódtak, mert valóban hatékony ragadozó, de a felelőtlen elterjesztése a végén inkább több kárt okozott, mint hasznot. Komoly mezőgazdasági károkat okoz azzal, hogy gyümölcsöket is fogyaszt. Ha a borszőlőn nagy számban megjelenik, a lé préselése során a testnedvei keserűvé teszik azt, ez később a muston és a boron is érezhető.
A katicabogarak élénk színűek, többnyire feltűnő mintázattal.
A legismertebb a hétpettyes katicabogár, de a kétpettyes is sokszor látható.
Néhány faj a következő részekben bemutatásra kerül, ami azért tartogat meglepetéseket, de előbb néhány szó róluk általában: A katicabogaraknál a kifejlett bogár telel át. Csoportokba verődve húzódnak fedezékbe a téli hideg elől, ahogy az a képeken is látható.
Fokgazdálkodás, avagy milyen volt az árvíz régen?
Árvízkor a folyó sebességének csökkenése miatt a hordalék egy részét a hullámtéren tette le, ezzel ún. övzátonyokat hozva létre. Amikor a víz kiöntött, ezeken a természetes gátakon és a magas partokon kellett áttörnie.
A fokok az övzátonyokon és a magas partokon készített nyílások (de lehetséges, hogy egy részük természetes képződmény), melyeken át árvízkor a folyó kiöntött, majd az apadás után a víz egy része visszafolyt a folyómederbe. (Lsd. a képeken: 1. ártér, 2. természetes part, 3. övzátony, 4. FOK, 5. tó, 6. falu/ Molnár Sándor, 2010).
Fehérvirágú ápolka (Monarda punctata) Észak-Amerikából származó növény. Az ajakosok családjába tartozik éppen úgy, mint a menta, a rozmaring és kakukkfű. Magassága 30-60 cm. Virágai fehér alapon pettyezettek, a nyár második felében nyílik. Levelei ételek ízesítésére és salátának is alkalmassak.
Sokakban felmerülhet, miért is szívják a szúnyogok a vérünket?
A nőstények az utódok kifejlődéséhez szükséges fehérjéket, tápanyagokat a vérből veszik fel. A hímek éppen ezért nem is csípnek, hanem csak növényi nedvekkel táplálkoznak.
Néha úgy tűnik, hogy a sok növénnyel beültetett kertekben több a szúnyog. Ez igaz, mert kedvelik a meleg, nedves helyeket, amelyet a sűrű lombozatukkal párásító növények biztosítanak számukra. Mivel a szúnyoglárvák a vízben fejlődnek, a kerti tavak, az esővízgyűjtő hordók, vagy kinn felejtett vízzel telt edények még a szaporodásukhoz is jó feltételt nyújtanak.
Fogalmak:
Áradás: A vízszint emelkedése, mely nem haladja meg az átlagos partmagasságot.
Árvíz: Amikor a víz emelkedése következtében a vízszint meghaladja az átlagos partmagasságot és kiönt. Nálunk a télvégi hóolvadás, vagy a nyár eleji esőzések okoznak nagy áradásokat. . Árhullám: A vízszint emelkedése és süllyedése. Az elnevezését onnan kapta, hogy ha ezt grafikonon ábrázoljuk úgy, hogy az x tengelyen az időegységeket, az y tengelyen a vízállásokat jelöljük, akkor hullámvonalat kapunk.
Nem szép, ugye? Egy ismerősöm le is akarta permetezni a cseresznyefájáról mondván “mit mászkál ez a lapos tetűszerűség ottan”. Elég gyakori a kertekben, aki figyeli a növényeit a betegségek és a kártevők miatt, sokszor észreveszi.
Mi lehet ez? 🙂
Májusban kirakjuk a szobanövényeket a szabadba és sok szép kinti cserepes virágot is vásárolunk. Ezek sokszor az ablakpárkányokra, erkélyek széles könyöklőjére, vagy kifelé néző tartókba kerülnek. Egy földdel teli nehéz cserép megfelelő rögzítés nélkül könnyen baleset forrása lehet, a magasról leesve komoly sérüléseket okozhat az alattuk elhaladóknak! Fordítsunk gondot a magasra kihelyezett növények megfelelő rögzítésére!!!
A fennmaradásért mi mindenre képes egy-egy növény! A leglátványosabb a gyökerek kapaszkodása, ami nemcsak a mélyben, vagy a kibukkanó errodált felületeken gyönyörködtető látvány, de a felszín felett is megannyi formában jelen van.
Rossz napokon, amikor az optimizmusunk kissé meginog, elég, ha a növényvilágra gondolunk. A növény a
túlélésért mindenre képes, mindent bevet. Itt van például a gyökér. Megtart, táplál, földhöz köt és lélegzik.
Kapaszkodik az életért minden körülmények között. És e lehetetlen vállalkozása ráadásul még szemet
gyönyörködtető is! Nézzünk hát körül, utazzunk egy kicsit!