Óriáspöfeteg (Calvatia gigantea vagy Langermannia gigantea)
Általában akkora, mint egy futball labda, de hatalmas, több kilogrammos (kb. 10 kg) példányokat is találtak már. Európában mindenhol fellehető. Nyáron és kora ősszel lehet szedni, eső után. Szereti a tápanyagban gazdag talajú réteket, legelőket, erdőszéleket. Néha füves kertekben is előfordul. Fiatalon kell szedni, mikor még belül is fehér színű és a húsa rugalmas. A barna példányok már elöregedtek. A benne lévő szintén megbarnult spórát régen vérzés csillapítására használták. Tisztítás (a bőrét le kell húzni) és felszeletelés után rántva, vagy vajban párolva készíthető el.

Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)
Nagyméretű gomba, tönkje 10-40 cm hosszú. A ritkás lomb- és fenyőerdőkben terem, kedveli a füves részeket. Nyáron és ősszel is szedhető eső után. Csak a kalapját lehet elfogyasztani, mert a tönkje kemény. Illata és íze a dióhoz hasonlít.
Szárítani is lehet. Ha van néhány nagy gombakalap, akkor egészben nagyon kevés olajon palacsintasütőben néhány perc alatt süssük meg. Ha mind a két oldala megsült, már csak sóval, borssal és olívaolajjal kell ízesíteni. A fiatalabb példányokat tölteni is lehet.

Nyári vargánya (Boletus reticulatus)
Júniustól őszig a kiadós esők után lehet szedni a nyári vargányát. Leginkább a tölgyesekben, ritkábban a fenyőerdőkben is megtalálható.
A savanyú talajt jobban kedveli, de megél a meszes talajokon is. A homoki tölgyesekben is előfordulhat. Értékes, ízletes gomba. Ha sikerül többet találnunk, tartósítani lehet télire szárítással, fagyasztással, vagy olajba is eltehető befőttesüvegekbe. Sóval, petrezselyemmel, fokhagymával fűszerezve és olívaolajjal gyakran készítik el a mediterrán konyhákban a vargányát. Jól megy a tészta- és húsételekhez.
