Díszfák és díszcserjék

Érdekességek, szaktanácsok a kerti lombhullató díszfák és díszcserjék világából

Pálma fajok és gondozásuk

washington pálma

Nyaraláskor a mediterrán országokban a tengerpartokon, parkokban látható pálmafák fokozzák az amúgy is egzotikus hangulatot.
Jól megnézve ezeket a fákat a levelek és törzs alapján megkülönböztethetők még laikusok számára is.

Ismerjünk meg néhány gyakori fajt, de előbb néhány szó róluk általában. A pálmafélék (Arecaceae) családja az egyszikűek osztályába tartozik, éppen úgy, mint a pázsitfűfélék, orchideák és a liliomfélék. A pálmaféléknek egyenletesen vastag szára, ún. pálmatörzse van, mely az elfásodó levélhüvelyekből alakul ki. A törzs vastagodási mechanizmusa eltér a mi éghajlatunk alatt élő fáitól, ami miatt a rajta keletkező sérülések nem gyógyulnak be.

 

pálmák mediterrán környezetben

Olvass továbbPálma fajok és gondozásuk

Bonsai VI.

A bonsai-ok méret szerinti csoportosítása

A DAJ (DAI) vagy nagy bonsaik magassági mérete 6o-tól 9o cm-ig terjed. Ez a legnagyobb bonsai csoport. Az ettől a mérettől magasabb fákat már nem nevezzük bonsai-nak, bár egyes nézetek szerint a határokat sem lefelé, sem felfelé nem kell szigorúan venni. Ebbe a csoportba koros, vastagtörzsű, mutatós fák tartoznak.

Olvass továbbBonsai VI.

Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera)

cseresznyeszilva gyümölcs

cseresznyeszilva gyümölcsTöbbféle magyar néven ismerhetjük a Prunus cerasifera-t: ő a mirabolán (avagy mirobalan) szilva, a cseresznyeszilva, a paradicsomszilva, (tévesen néha) a ringlószilva, de több helyen fosókaszilva néven is emlegetik. Ez alapján gyaníthatjuk, hogy nem szerencsés egyszerre túl sokat fogyasztani belőle… 🙂

Olvass továbbCseresznyeszilva (Prunus cerasifera)

Nyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról”

nyarfa allergiaÁprilis-május tájékán rendszeres téma a nyárfák allergizáló hatása.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyenkor kialakuló, vattaszerű nyárfa-termés a fő bűnös ebben. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a vékony szálak mechanikusan ingerelhetik az orrunkat, esetenként a fűfélék pollenje is hozzájuk tapadhat.
Valójában a nyárfák febrruártól áprilisig szórják a pollent, aminek valóban lehet allergizáló hatása, ám ezek a pollenek aprók, szabad szemmel nem látható részecskék.

Olvass továbbNyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról”

Selyemakác (Albizia julibrissin)

AlbiziaA selyemakác a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. A szubtrópusi éghajlati öv északi részén Irántól egészen Japánig őshonos.
A fa 6-10 méter magasra nő meg, a koronája szétterülő. Virágainak a hosszú, széthajló, rózsaszínű porzószálak adják a különlegességét. Nyáron több hullámban nyílnak.

Olvass továbbSelyemakác (Albizia julibrissin)

Kínai papíreperfa (Broussonetia papyrifera)

papireper jEredeti élőhelye Kína és Japán területe, ahol 15 m-es, lombhullató faként él, napos tisztásokon.
Angol neve: paper mulberry. Hazánkban díszfának ültetjük, izgalmas szépségét adó különleges tulajdonságai miatt.
Lássuk, mik ezek!

Törzsén a szürkésbarna kéreg vízszintesen sávozott – ezzel különös, zebramintás hatást kelt. Ázsiában ezt a kérget a papír-, és a ruhaiparban is felhasználják, de fontos szerepe van a tradícionális gyógyításban is.

Olvass továbbKínai papíreperfa (Broussonetia papyrifera)

Növényekkel a szúnyogok ellen 1.

szunyog1Sokakban felmerülhet, miért is szívják a szúnyogok a vérünket?
A nőstények az utódok kifejlődéséhez szükséges fehérjéket, tápanyagokat a vérből veszik fel. A hímek éppen ezért nem is csípnek, hanem csak növényi nedvekkel táplálkoznak.
Néha úgy tűnik, hogy a sok növénnyel beültetett kertekben több a szúnyog. Ez igaz, mert kedvelik a meleg, nedves helyeket, amelyet a sűrű lombozatukkal párásító növények biztosítanak számukra. Mivel a szúnyoglárvák a vízben fejlődnek, a kerti tavak, az esővízgyűjtő hordók, vagy kinn felejtett vízzel telt edények még a szaporodásukhoz is jó feltételt nyújtanak.

Olvass továbbNövényekkel a szúnyogok ellen 1.

Erdei iszalag (Clematis vitalba)

clematis_vitalba0A Clematis vitalba nálunk is megtalálható a természetben, de jelentéktelen virágaival nem képvisel díszítőértéket. Ezért most inkább a nemesített változatokról ejtenék néhány szót. Az iszalag a kétszikűek osztályában a boglárkavirágúak rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék családjához tartozó nemzetség.
A legtöbb iszalag faj Kínából, és Japánból származik. A mérsékelt övből származóak lombhullatóak, míg a melegebb övekből származóak örökzöldek. Fajtától függően virágozhatnak tavasszal, nyáron, vagy akár egész vegetáció alatt is.

Olvass továbbErdei iszalag (Clematis vitalba)

Mikor kell metszeni a kora tavasszal virágzó bokrokat?

A virágzás után. Néhány, a kertekben gyakori faj, melyeket közvetlenül a virágzás után kell metszeni: mogyoró (Corylus avellana), csüngő barkafűz (Salix caprea), aranyfa (Forsythia) fajok, babarózsa (Prunus triloba), jezsámen (Philadelphus coronarius), rózsalonc (Weigela florida), téli jázmin (Jasminum nudiflorum), tavasszal virágzó gyöngyvessző (Spirea) fajok.

Aranyeső, aranyvessző vagy aranyfa?

aranyesoAz 1. fotón látható, kora tavasszal sárga virágba boruló és a köztudatba aranyesőként bekerült kedvelt és gyakori dísznövényeink „hivatalosan” az aranyfa (Forsythia) nevet viselik. Az olajfafélék családjába tartoznak. Több faja létezik különböző nagyságú és árnyalatú sárga virággal. Az ágrendszerük lehet felfelé törő, vagy lehajló és a magasságuk is különböző.

Olvass továbbAranyeső, aranyvessző vagy aranyfa?

Fehér akác (Robinia pseudoacacia)

RobiniaAmerikában honos, nálunk betelepített fafaj. A XVIII. században kezdték ültetni a futóhomok megkötésére. Bár gyomfaként tartják számon, de gazdasági jelentősége vitathatatlan: jó tüzelőfa, tartós faanyag, a magyar akácméz pedig világhírű.

A fehér akác több, mint 100 évig is élhet, a magassága 20-25 méter. Május végén virágzik, ilyenkor a jellegzetesen édes illata szinte betölti a levegőt. A pillangós virága ehető: palacsintatésztába forgatva szokták kirántani, teája csillapítja a köhögést és ebből készül az akácbor is.

Olvass továbbFehér akác (Robinia pseudoacacia)

A fák télen

A lombhullatás okai
A lombhullatás okai
téli cseresznyefa

Ősszel a legtöbb fa lehullajtja a leveleit, így vészelik át a hideg téli hónapokat és csak tavasszal hajtanak ki újra. A levelek elvesztése a hidegebb éjszakák és rövidülő nappalok miatt következik be. Ilyenkor a levelekben a zöld színt adó klorofill termelődése egyre csökken és amikor a többi festékanyag túlsúlyba kerül, kialakul a fák őszi színes lombozata.

Olvass továbbA fák télen