Botanika, kertészet, dísznövények, szobanövények, növényvédelem
Itt élnek körülöttünk, és bár sokszor észre sem vesszük őket, életünk elképzelhetetlen lenne nélkülük. Kiüresednének a terek, az utcák, a kertek, eltűnnének a madarak és más kisállatok, robbanásszerűen megnőne a zaj és a légszennyezés.
Nem is szólva a szépségről – csodálatos formák, különleges termések, fantasztikus őszi lombszín: Ismerd meg őket! Érdekességek, szaktanácsok a kerti lombhullató díszfák és díszcserjék világából…
A homlokzatok növényekkel való befuttatása a régi időkre nyúlik vissza.
Eleinte divatáramlatok befolyásolták, a nemesi kúriák, villák falait díszítették vele, hisz csak a jobb módúak engedhették meg maguknak.
Később már városi bérházak falain is felbukkantak.
Nyaraláskor a mediterrán országokban a tengerpartokon, parkokban látható pálmafák fokozzák az amúgy is egzotikus hangulatot.
Jól megnézve ezeket a fákat a levelek és törzs alapján megkülönböztethetők még laikusok számára is.
Ismerjünk meg néhány gyakori fajt, de előbb néhány szó róluk általában. A pálmafélék (Arecaceae) családja az egyszikűek osztályába tartozik, éppen úgy, mint a pázsitfűfélék, orchideák és a liliomfélék. A pálmaféléknek egyenletesen vastag szára, ún. pálmatörzse van, mely az elfásodó levélhüvelyekből alakul ki. A törzs vastagodási mechanizmusa eltér a mi éghajlatunk alatt élő fáitól, ami miatt a rajta keletkező sérülések nem gyógyulnak be.
Többféle magyar néven ismerhetjük a Prunus cerasifera-t: ő a mirabolán (avagy mirobalan) szilva, a cseresznyeszilva, a paradicsomszilva, (tévesen néha) a ringlószilva, de több helyen fosókaszilva néven is emlegetik. Ez alapján gyaníthatjuk, hogy nem szerencsés egyszerre túl sokat fogyasztani belőle… 🙂
Nagyszerű döntés hozunk, amikor nem támogatjuk a fák megölését Karácsonykor, és élő fenyőt veszünk inkább – amit az ünnepek után kiültethetünk a kertbe.
Hogyan tegyük ezt?
A bonsai-ok méret szerinti csoportosítása
A DAJ (DAI) vagy nagy bonsaik magassági mérete 6o-tól 9o cm-ig terjed. Ez a legnagyobb bonsai csoport. Az ettől a mérettől magasabb fákat már nem nevezzük bonsai-nak, bár egyes nézetek szerint a határokat sem lefelé, sem felfelé nem kell szigorúan venni. Ebbe a csoportba koros, vastagtörzsű, mutatós fák tartoznak.
Paratölgy (Quercus suber)
A leggyakoribb hazai őshonos tölgyfajok bemutatása után, most egy olyan tölgyfaj következzen, amely az európai mediterrán országokban fontos gazdasági növény.
A belőle készített legelterjedtebb termék pedig nem más, mint a parafadugó.
Molyhos tölgy (Quercus pubescens) és csertölgy (Quercus cerris)
A molyhos tölgy és a csertölgy melegkedvelő, szárazságtűrő tölgyfajok.
Április-május tájékán rendszeres téma a nyárfák allergizáló hatása.
Sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyenkor kialakuló, vattaszerű nyárfa-termés a fő bűnös ebben. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a vékony szálak mechanikusan ingerelhetik az orrunkat, esetenként a fűfélék pollenje is hozzájuk tapadhat.
Valójában a nyárfák febrruártól áprilisig szórják a pollent, aminek valóban lehet allergizáló hatása, ám ezek a pollenek aprók, szabad szemmel nem látható részecskék.
Olvass továbbNyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról”
Negyven méter magasra megnövő lombhullató fa.
Az erdőben könnyű felismerni egyenes, hengeres törzséről, szürke és sima kérgéről.
A levelei 5-10 cm hosszúak, elliptikus alakúak, a színükön fényesek, a fonákjukon az erek mellett szőrök találhatók.
A selyemakác a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. A szubtrópusi éghajlati öv északi részén Irántól egészen Japánig őshonos.
A fa 6-10 méter magasra nő meg, a koronája szétterülő. Virágainak a hosszú, széthajló, rózsaszínű porzószálak adják a különlegességét. Nyáron több hullámban nyílnak.
Eredeti élőhelye Kína és Japán területe, ahol 15 m-es, lombhullató faként él, napos tisztásokon.
Angol neve: paper mulberry. Hazánkban díszfának ültetjük, izgalmas szépségét adó különleges tulajdonságai miatt.
Lássuk, mik ezek!
Törzsén a szürkésbarna kéreg vízszintesen sávozott – ezzel különös, zebramintás hatást kelt. Ázsiában ezt a kérget a papír-, és a ruhaiparban is felhasználják, de fontos szerepe van a tradícionális gyógyításban is.
Sokakban felmerülhet, miért is szívják a szúnyogok a vérünket?
A nőstények az utódok kifejlődéséhez szükséges fehérjéket, tápanyagokat a vérből veszik fel. A hímek éppen ezért nem is csípnek, hanem csak növényi nedvekkel táplálkoznak.
Néha úgy tűnik, hogy a sok növénnyel beültetett kertekben több a szúnyog. Ez igaz, mert kedvelik a meleg, nedves helyeket, amelyet a sűrű lombozatukkal párásító növények biztosítanak számukra. Mivel a szúnyoglárvák a vízben fejlődnek, a kerti tavak, az esővízgyűjtő hordók, vagy kinn felejtett vízzel telt edények még a szaporodásukhoz is jó feltételt nyújtanak.
A Clematis vitalba nálunk is megtalálható a természetben, de jelentéktelen virágaival nem képvisel díszítőértéket. Ezért most inkább a nemesített változatokról ejtenék néhány szót. Az iszalag a kétszikűek osztályában a boglárkavirágúak rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék családjához tartozó nemzetség.
A legtöbb iszalag faj Kínából, és Japánból származik. A mérsékelt övből származóak lombhullatóak, míg a melegebb övekből származóak örökzöldek. Fajtától függően virágozhatnak tavasszal, nyáron, vagy akár egész vegetáció alatt is.
A virágzás után. Néhány, a kertekben gyakori faj, melyeket közvetlenül a virágzás után kell metszeni: mogyoró (Corylus avellana), csüngő barkafűz (Salix caprea), aranyfa (Forsythia) fajok, babarózsa (Prunus triloba), jezsámen (Philadelphus coronarius), rózsalonc (Weigela florida), téli jázmin (Jasminum nudiflorum), tavasszal virágzó gyöngyvessző (Spirea) fajok.
Az 1. fotón látható, kora tavasszal sárga virágba boruló és a köztudatba aranyesőként bekerült kedvelt és gyakori dísznövényeink „hivatalosan” az aranyfa (Forsythia) nevet viselik. Az olajfafélék családjába tartoznak. Több faja létezik különböző nagyságú és árnyalatú sárga virággal. Az ágrendszerük lehet felfelé törő, vagy lehajló és a magasságuk is különböző.
Sokan kérdezik, mi az oka annak, hogy bár nagy szeretettel nevelik leanderüket, a virágzás elmarad.
A leanderek virágzásához nélkülözhetetlen:
• Megfelelő tápanyag utánpótlás
• Sok napsütés
• Helyes metszés
• Jó teleltető hely
Amerikában honos, nálunk betelepített fafaj. A XVIII. században kezdték ültetni a futóhomok megkötésére. Bár gyomfaként tartják számon, de gazdasági jelentősége vitathatatlan: jó tüzelőfa, tartós faanyag, a magyar akácméz pedig világhírű.
A fehér akác több, mint 100 évig is élhet, a magassága 20-25 méter. Május végén virágzik, ilyenkor a jellegzetesen édes illata szinte betölti a levegőt. A pillangós virága ehető: palacsintatésztába forgatva szokták kirántani, teája csillapítja a köhögést és ebből készül az akácbor is.
Ősszel a legtöbb fa lehullajtja a leveleit, így vészelik át a hideg téli hónapokat és csak tavasszal hajtanak ki újra. A levelek elvesztése a hidegebb éjszakák és rövidülő nappalok miatt következik be. Ilyenkor a levelekben a zöld színt adó klorofill termelődése egyre csökken és amikor a többi festékanyag túlsúlyba kerül, kialakul a fák őszi színes lombozata.
Kínából származó mezofiton, félárnyéki, szétterülő ágú cserje. A 1,5-2 méteres magasságot is elérheti. Zöld ágai jellegzetesen négyszögletűek, melyek földig hajolva meggyökeresednek.
