Gránátalma (Punica granatum) termesztése, tartása, szaporítása

A gránátalma egy igazán egzotikus gyümölcs, mely nemcsak ízletes terméséről és antioxidáns hatásáról híres, hanem elültetésével gondoskodhatunk kertünk mediterrán hangulatáról is.

A gránátalmát féregűző hatása miatt már az ókorban is fogyasztották, ami később tudományos bizonyítást is nyert a 19. században, a növényben felfedezett magas alkaloid tartalom miatt. Ezzel egyidejűleg felfedezték a gránátalma tannin-tartalmát, amit gyulladáscsökkentőként és vérzéscsillapításra is alkalmas.

A gránátalma termesztés fellendülése a kilencvenes évekre tehető, miután több kutatás is visszaigazolta a gránátalma gyümölcs magas antioxidáns mennyiségét, és azt, hogy a növény két-háromszor magasabb antioxidáns aktivitással rendelkezik, mint a zöld tea vagy a vörösbor.

Gránátalma jellemzői

A gránátalma (Punica granatum) eredetileg Közép-Ázsiából származik, viszont napjainkban már több kontinensen is termesztik. Európa déli országaiban mint Spanyolország, Dél-Amerikában, Indiában, Marokkóban, Iránban, vagy akár Észak-Afrikában is.

A növény akár 5 méter magasra is megnőhet, sűrű bokorrá, vagy kisebb termetű fává is alakítható.

A cserje szélessége 2-3 méter közötti lehet.

Levelei rövid nyelűek, fényesek, és hosszúkás-keskeny alakúak; viszonylag kemény, merev levelek. Virága narancspiros és tölcsérszerű virág.

A gránátalma általában önporzó (öntermékeny) növény, azonban a terméskötődést gyakran elősegíti egy másik, beporzó egyed jelenléte.

A dísznövényként termesztett fajták gyakran teltvirágúak; itt a terméskötődés nem számít, hiszen a telt virágok alapvetően meddő virágok, gyümölcsöt ezek a fajták nem hoznak.

A megérett termés narancssárga színű, majd pirossá válik. A gyümölcs gömb formájú, melynek átmérője 12 cm is lehet. A termés héja kemény. A termésben a magvak rekeszekben, fehér puha hártya alatt húzódnak meg, melyeknek száma több száz is lehet. Ízük édeskés. A gránátalma augusztustól szeptemberig hozza terméseit, érési ideje akár október-novemberig is elhúzódhat.

Gránátalma ültetése

A gránátalma mediterrán eredetű növény, mindenképp meleg, napos helyre ültessük, ahol védve van a nagyobb széltől, huzattól. Ez lehet akár közvetlen a házunk fala mellett, vagy kertünk egyik szélvédett területe. Minél melegebb hatás éri, annál szebben fog növekedni.

Gránátalmát vásárolhatunk szabadgyökerű változatban vagy konténeres kiszerelésben. A szabadgyökerű gránátalmánkat tavasszal ültethetjük el, amikor már elmúltak a fagyok (április), vagy október környékén, mikor még valamelyest melegebb az idő, de még nincsenek fagyok. A konténeres gránátalmát a fagyos idők kivételével bármikor elültethetjük, ez a gyakoribb és jóval biztonságosabb lehetőség.

Amennyiben több egyedet is szeretnénk egymás mellé ültetni, abban az esetben a köztük lévő tőtávolság legyen 4-5 méter. A talaj legyen komposzttal dúsított, vagy istálló trágyázott üde kerti talaj, de egyszerű virágföld is megfelelő lehet.

Ássunk egy akkora mélyedést a földbe, ami kétszer szélesebb és mélyebb, mint a gránátalma gyökérzete, és ebbe helyezzük el a növényt. Miután elültettük öntözzük be alaposan.

Ha konténerben szeretnénk gránátalmát termeszteni, akkor az sűrűbb öntözést igényel majd.

Gránátalma ültetése magról

Ha magról szeretnénk gránátalmát termeszteni, akkor szükségünk lesz egy jól megérett gránátalmára, aminek magjait alaposan tisztítsuk meg, gyümölcs húsát távolítsuk el, és tegyük el száradni.

Miután megszáradtak a magvak vessük el őket cserepekbe, ahol növekedésnek indulhatnak. Ahhoz, hogy megfelelően párás levegőben csírázhasson a gránátalma magonc, a virágcserepet fedjük le fóliával.

Már tíz napon belül láthatjuk, ahogy kibújnak az első hajtások. Ekkor eltávolíthatjuk a fóliát a növényről, és tegyük napsütötte ablakpárkányra. Ha eléri a növény a körülbelüli 10 cm magasságot, akkor átültethetjük egy nagyobb cserépbe, vagy dézsába és a szabadba tehetjük.

A gránátalma fagyérzékenysége végett az első pár évben még ne ültessük szabadföldbe, hogy tél beálltával könnyedén be tudjuk vinni egy fagymentes helyiségbe.

Érdemes figyelembe venni, hogy a magról szaporított egyedek legkorábban 8-10 év alatt fordulnak termőre; ráadásul a fiatal növények minden tekintetben jóval érzékenyebbek, mint a faiskolában szaporított társaik.

Ezért a gránátalma magról történő felnevelését inkább kísérletező-kedvű kertbarátoknak ajánljuk! Az, aki gyorsabb eredményt szeretne, inkább szerezzen be egy fejlett, egészséges példányt kertészetből, vagy profi termesztőtől!

A magvetés mellett a gránátalma könnyen szaporítható dugványozással, és gyökeres tősarjak felhasználásával is.

Milyen gránátalma típust tartsunk?

Ha elsősorban a gránátalma virágzata tetszik meg számunkra és nem fontos szempont a gyümölcshozama, akkor léteznek kifejezetten olyan fajták, melyek ritkán, vagy egyáltalán nem hoznak termést. Ezek az úgymond dísz-gránátalmák, amiket pompás, telt virágaik miatt termesztenek.

Virágaikat júniustól egészen szeptember végéig hozzák. Több színváltozatban is kaphatóak, mint a krémfehér, piros-fehér cirmos, piros, vagy narancsos vörös.

A törpe gránátalma szintén egy érdekes változata a gránátalma fajnak, ami kisméretű változata a hagyományos gránátalmának. Ha cserépben vagy egy dézsában szeretnénk csak termeszteni a növényből, ez tökéletes megoldás lehet. Mérete jóval kisebb mint az eredeti változata: 0,8-1 méter magasságig növekszik csupán. Vannak köztük termő fajták, melyeknek termése ehető, de ezek között is vannak teltvirágú díszcserjék.

A termésük méretét tekintve is kisebbek, mindösszesen 3-4 cm.

A magnélküli gránátalma szintén egy gránátalma típus, aminek a megszokotthoz képest gyümölcseiben kevés mag található – ha akad is benne, akkor puhábbak, és kisebbek, mint a hagyományos gránátalmában lévők. Ez a gránátalma típus praktikus azok számára, akik frissen fogyasztva üdítőként hasznosítanák, így nem kell a magokkal bíbelődni, miközben nagyobb mennyiségű gyümölcsléhez juthatunk.

Ha érdekelnek a mediterrán növények, itt olvashatsz róluk még többet!

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás