Hatalmas, színpompás virágaival még azokat is megihleti, akik nem kimondottan növény-mániások.
Általában normál méretű cserepekben (12 cm-es átmérőjű), 40-60 cm-es növényeket vásárolhatunk, ám számítsunk rá, hogy néhány éven belül eléri az 1-1,5 méteres, úgynevezett szoliter méretet. Így szükségünk lesz egy világos, üres sarokra a lakásban, ahol teljes szépségében pompázhat.
Virágszíne a sárga és piros színpalettán bármilyen lehet. A mostani hibridek sokszor „kétszínűek” – a virág torka más színű, mint a szirmok. Előfordul cirmos, tarka levelű, illetve teltvirágú változatban is.
Nem túl igényes növény. Tavasztól őszig szobahőmérsékletet igényel, sok fényt (a tűző naptól azonban óvjuk), bőségesen öntözzük, és rendszeresen tápoldatozzuk, virágzó növényeknek való tápoldattal. Ha van a kertben, vagy az erkélyen egy védett sarok, megfelelő akklimatizáció után oda is kitehetjük, meghálálja!
Nagyon fontos, hogy a tél folyamán (februárban) erőteljesen visszametsszük, így dúsabb növényre számíthatunk, és nagyobb az esély a virágzásra is. Szintén elősegíti a virágképződést, ha a telet a szobahőmérsékletnél hűvösebb helyen töltheti (például egy jól megvilágított folyosón) töltheti. 15 C foknál mindenesetre ne legyen hűvösebb, mert megfázhat, amitől eldobálja leveleit, vagy szélsőséges esetben el is pusztulhat.
Szaporítása rendkívül egyszerű, egy pohár vízben is meggyökeresedik a levágott hajtás. Ha profin szeretnénk csinálni, úgy lehetőleg tavaszra időzítsük a gyökeresítést. A levágott hajtás ne csak a friss, zöld részből álljon, hanem vágjunk hozzá kb. 10 cm-nyi tavalyi, már fásodott részt. 2-3 levélnél ne hagyjunk meg többet a dugványon. Ha látjuk, hogy ez is kezd kókadni, húzzunk a „fejére” egy áttetsző nejlont.
