Maszlay Bernadett

Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum)

Mintha a meséből lépett volna elő ez a meghökkentő méretű, mérgező növény. Döbbenetes, hogy lágyszárú létére akár 5-6 méter magasra is megnőhet, mint valami óriás zeller-karikatúra. Ráadásul a kaukázusi medvetalp erősen invazív faj – ez azt jelenti, hogy igénytelensége (nagyon könnyen alkalmazkodik) és gyors szaporodó-képessége (sokszázezer mag/tő/év) miatt villámgyorsan terjed, kiszorítva a honos növényfajokat. Évelő …

Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Read More »

Növényi mozgások: Fototropizmus

A növények mozgása nagyrészt nem látványos helyváltoztató mozgás. A lassú, helyzetváltoztató mozgásokat a mi élettempónkban sokszor észre sem lehet venni. Ám, ha ügyesen figyelünk, csodákat láthatunk! 🙂 Az egyik legizgalmasabb növényi mozgás a fototropizmus. Ez magyarul azt jelenti, hogy a növény a fény felé nő (pozitív fototropizmus).

Nyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról”

Április-május tájékán rendszeres téma a nyárfák allergizáló hatása. Sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyenkor kialakuló, vattaszerű nyárfa-termés a fő bűnös ebben. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a vékony szálak mechanikusan ingerelhetik az orrunkat, esetenként a fűfélék pollenje is hozzájuk tapadhat. Valójában a nyárfák febrruártól áprilisig szórják a pollent, aminek valóban lehet allergizáló hatása, ám …

Nyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról” Read More »

A 3 leggyakoribb tavaszi hajtatott hagymás

Hajtatott hagymás növények azok, amelyek ilyenkor, tél végén-kora tavasszal mindenütt bimbós, vagy virágzó állapotban kaphatóak. Ők azok, akik elhozzák nekünk a tavasz első illatait a lakásba, ők azok, akik színt hoznak a téli szürkeség után. Hajtatásra leginkább osztályozott méretű, egészséges, fajtaazonos, előkezelt hagymát használnak. A hagymák csúcsi része (rendszerint 1/3-a) a földfelszín felett található, így …

A 3 leggyakoribb tavaszi hajtatott hagymás Read More »

Kínai papíreperfa (Broussonetia papyrifera)

Eredeti élőhelye Kína és Japán területe, ahol 15 m-es, lombhullató faként él, napos tisztásokon. Angol neve: paper mulberry. Hazánkban díszfának ültetjük, izgalmas szépségét adó különleges tulajdonságai miatt. Lássuk, mik ezek! Törzsén a szürkésbarna kéreg vízszintesen sávozott – ezzel különös, zebramintás hatást kelt. Ázsiában ezt a kérget a papír-, és a ruhaiparban is felhasználják, de fontos …

Kínai papíreperfa (Broussonetia papyrifera) Read More »

A csodálatos velvícsia (Welwitschia mirabilis)

Nem csak csodálatos, de több szempontból is egyedülálló növény a Dél-Afrikában, Namíbiában élő sivatagi velvícsia. 1859-ben fedezte fel egy osztrák botanikus, Friedrich Welwitsch (Loandában, Afrikában), akiről végül a latin nevét is kapta. Közeli rokonsága egyáltalán nincs, már mindenki kihalt mellőle – ő maga viszont egy valódi, élő fosszília! Távolabbi rokonai a fenyőfélék és a cikászok …

A csodálatos velvícsia (Welwitschia mirabilis) Read More »

Mályvacserje (Hibiscus rosa-sinensis)

Hatalmas, színpompás virágaival még azokat is megihleti, akik nem kimondottan növény-mániások. Általában normál méretű cserepekben (12 cm-es átmérőjű), 40-60 cm-es növényeket vásárolhatunk, ám számítsunk rá, hogy néhány éven belül eléri az 1-1,5 méteres, úgynevezett szoliter méretet. Így szükségünk lesz egy világos, üres sarokra a lakásban, ahol teljes szépségében pompázhat.

Afrikai “fokföldi” ibolya (Saintpaulia ionantha)

Már szinte közhelyszámba megy, hogy a „fokföldi” ibolyaként ismert növényünk helyes neve: afrikai ibolya. Évszázadok óta kedvelt szobanövényünk, ráadásul virágzó cserepes ajándék-növényként is jelentős. A gondos nemesítés hatására virágzata izgalmas színekben pompázhat – léteznek már teltvirágú fajták, illetve „cirmos”, ún. kimérák is. Kedves változata az apró cserépben árult mini típus, ami gondozásában semmiben sem tér …

Afrikai “fokföldi” ibolya (Saintpaulia ionantha) Read More »