Legnagyobb mennyiségben a paprika- és paradicsompalántára van igény. Egy részét, vagy akár szükségletünk egészét otthon is előállíthatjuk. Választáskor bátran részesítsük előnyben a rezisztens, betegségeknek ellenálló fajtákat. A magok vásárlásakor ellenőrizzük a csomagoláson a szavatossági idő lejáratát és nézzük meg, mennyi magot tartalmaz. Néha nem darabszámot adnak meg, hanem súlyt.
Nagyjából ki lehet számolni a mennyiséget, ha tudjuk, hogy a paprika ezer mag tömege 5-7 g, a paradicsomé 2,5-3,3 g. Mindig vegyünk többet a tervezettnél, hogy egy betegség, kártevő, jégeső stb. esetén lehetőségünk legyen az állomány pótlására.
Az magvetés legkésőbb március elején történjen, ekkor otthoni körülmények között 6 leveles palántát kapunk a május eleji kiültetéskor. Érdemes korábban is vetni, akár február elején is. Ehhez válasszunk lugasnak nevelhető fajtát. Ezt a csomagoláson „folytonnövő” megnevezéssel tüntetik fel. A „determinált” megnevezés a hagyományos, alacsony típust jelenti. Vigyázzunk, hogy a folytonnövő paprikafajták metszést, a paradicsomok pedig hónaljazási munkákat kívánnak, de korán elkezdenek teremni és folyamatosan az őszi fagyokig nőnek és termést hoznak.
A magvetést kerti földbe is végezhetjük. Az ültetőedények és dobozok alján mindig legyen vízelvezető nyílás. Nagyobb mennyiség esetén, ha nincs türelmünk egyesével ültetni a magokat, akkor egy hosszúkás edénybe, vagy ládába csoportosan is elvethetjük azokat. A csírázás gyorsítása érdekében tegyük az edényeket meleg közelébe, takarjuk le zacskóval és tartsuk nedvesen a földjüket. Csírázás után rögtön vegyük el a melegről és tegyük ki a fényre az edényüket, általában közvetlenül az ablak mellett jó helyen vannak. Igyekezzünk elkerülni a megnyúlást, ez a túlzott meleg és fényhiány miatt következik be. Amikor elérik a 2 leveles állapotot, mindenképpen ültessük szét a palántákat. Erre alkalmasak a joghurtos dobozok, a 2 deciliteres üdítős poharak és kisebb műanyag cserepek is. Itt se felejtsük, hogy legyen alul vízelvezető nyílás. A régebben ültetett folytonnövő palántákat többször is ültessük át, ha a gyökérzet átszőtte a földlabdájukat és ne felejtsük el tápoldatozásukat sem.
Kiültetés előtt a palántákat edzeni kell a kinti körülményekhez, leginkább a napsugárzáshoz. Ezért előtte 2 héttel rakjuk ki a palántákat, először árnyékba, aztán fokozatosan a napra. De hidegben és éjszaka ne hagyjuk kinn őket.
Általában a palánták házilagos elkészítése sikerrel jár. A szélsőségesen nem megfelelő körülményeken kívül csak a palántadőlés szokott problémát okozni. Ezt gombák, vagy baktériumok okozzák. Legérzékenyebbek a 2 leveles palánták, később már ritkán okoz pusztulást. A palánták szárai elvékonyodnak, megbarnulnak és csoportosan elfekszenek a talajon. Réztartalmú szerekkel kezelhető a palántadőlés, a legegyszerűbb kevés bordói lét vízben feloldani és azzal megpermetezni a palántákat és a földet is jól beöntözni vele. Aki nem ismeri fel a palántadőlés első jeleit, az már szikleveles állapotban alkalmazhatja ezt a kezelést, időnként megismételve azt. Csökkentjük a palántadőlés veszélyét, ha a palántákat alulról öntözzük, kerüljük a meleg és párás környezetet, a földbe homokot keverünk a jobb vízelvezetés érdekében, ha megfelelő világítást kapnak a palánták és ha a magokat nem vetjük sűrűn.
Más zöldségeket, is lehet palántáról nevelni pl. uborka, saláta, dinnye. Ezek a növények gyorsabban fejlődnek, ezért kevesebb a palántanevelés ideje. Az utóbbi időben sok helyen a kukoricát is palántáról ültetik, mert így korábban terem és a különböző vetési idővel a termés szedése időben széthúzható.
