Paratölgy (Quercus suber)
A leggyakoribb hazai őshonos tölgyfajok bemutatása után, most egy olyan tölgyfaj következzen, amely az európai mediterrán országokban fontos gazdasági növény.
A belőle készített legelterjedtebb termék pedig nem más, mint a parafadugó.
A paratölgy kérgét már az ókorban is használták, pl. mentőövnek, vagy halászhálókhoz úszónak, edények lezárására, cipők készítésére. A XVIII. század végén Pierre Perignon a pezsgő feltalálója használt elsőként parafából készült dugót a palackok lezárására, ami jó ötletnek bizonyult, mert a parafadugó rugalmas és a nedvességet nem engedi át. (Addig olajos rongyot használtak a borospalackok lezárására.)
Ma már számtalan terméket állítanak elő belőle, köszönhetően az előnyös tulajdonságainak: ellenáll a nedvességnek, nem gyúlékony, könnyű, rugalmas, átengedi a levegőt, jó hő- és hangszigetelő, rezgéscsillapító. Emiatt a modern technológiákban (pl. űrhajók, rakéták gyártásánál) is alkalmazzák. Környezetbarát anyag és ráadásul újra feldolgozható.
A paratölgy 10-20 méter magasra növő, 150-200 évig élő örökzöld fa. A levelei hosszúkásak, de az eddig bemutatott tölgyektől eltérően nem karéjosak.
A törzsén és a vastag ágain képződik a szivacsos parakéreg, mely védi a növényt az időjárás viszontagságaitól. Ezt a kérget szokták lehántani, melyre először a fa 20-25 éves korában kerül sor és kb. 10 évente ismétlik. A hántást szakértelemmel kell végezni, mert a fa pusztulását is okozhatja.
A paratölgy nálunk érzékeny a nagy hidegekre, de azért hazánkban is él néhány példány a fagytól védetebb helyeken. Keményebb teleken lombhullatóként viselkedik.
Fotók: Internet