1. Ősszel, vagy tavasszal?
Ősszel és tavasszal van a szabadgyökerű fák ültetésének az ideje. Sokan kérdezik, hogy mikor jobb elültetni a facsemetéket: ősszel, vagy tavasszal?
Erre inkább azt lehet válaszolni, hogy mindkettőnek van előnye és hátránya, melyeket mérlegelni kell időjárás, fafaj és öntözési lehetőségek szempontjából.
Az ősszel ültetett facsemeték
gyökérzete az ültetést követően elkezd fejlődni, sőt a tél folyamán, ha kis mértékben is, de tovább növekszik. Így tavasszal hamarabb indulnak fejlődésnek, mint a tavasszal ültetett facsemeték. A fejlettebb gyökérzet miatt egy esetleges tavaszi, nyári szárazabb időszakot is jobban átvészelnek. A fák ültetése egészen a fagyokig lehetséges, de az őszi gyökérfejlődés miatt igyekezzünk minél előbb elülteni a kis fákat.
A kísérletek szerint az ősz folyamán jól begyökeresedett gyümölcsfák 1 évvel korábban fordulnak termőre, mint a következő tavasszal ültetett fák. Az őszi ültetés hátránya, hogy az éppen elültetett fiatal fák rögtön ki vannak téve a téli időjárásnak és nagyon erős fagyok esetén könnyebben kipusztulnak.
A tavasszal ültetett fák
több hónapos fejlődés után, megerősödve és hajtásokat hozva nagyobb eséllyel telelnek át. A fejletlenebb gyökérzet miatt viszont jobban ügyelni kell, leginkább az elején, hogy megfelelő vízellátásban részesüljön a fa. Természetesen az éppen adott szerencsés, vagy ültetés szempontjából szerencsétlen időjárás is befolyásolja a fa telepítésének sikerét. Általánosságban azért érvényes, hogy ahol kevés lehetőségünk van öntözni, ott jobb az őszi időpontot választani az ültetésre. A fagyokra érzékenyebb fafajok (mandula, őszibarack) ültetését pedig jobb tavaszra hagyni.
Akinek van lehetősége és ideje gondoskodni megfelelő téli takarásról és vízellátásról, az szabadon választhat a tavaszi és őszi ültetés között.
2. Hogyan válasszuk ki?
A faj, fajta kiválasztásáról már volt szó korábban, a ’Kerttervezés’ c. sorozatban.
Ha ezt a kérdést eldöntöttük, még mindig van pár dolog, amire érdemes odafigyelnünk.
Fontos, hogy olyan helyen vásároljunk, ahol a facsemeték azonosító címkével rendelkeznek, amelyen fel van tüntetve az alany, a fajta, a vírusmentesség minősítése és az előállító cég adatai.
A címkék nélküli fák megvásárlásával kockáztatjuk azt, hogy nem a kívánt fajtát vásároljuk meg, mely csak 2-3 év után derül ki. De ennél is nagyobb baj, hogy a bizonytalan eredet miatt a valamilyen vírussal való fertőzöttség hátrányosan befolyásolja a fa fejlődését, a termés minőségét és mennyiségét. Ráadásul könnyen megfertőzheti a többi egészséges fáinkat is.
Az alanynak általában nem tulajdonítunk jelentőséget, pedig sokszor ettől függ, hogy a fa milyen típusú talajon fejlődik jobban.
A faiskolákban kötegekben állnak a facsemeték, általában megengedik, hogy a vevő válasszon.
Nézzük át jól, hogy a gyökere, törzse, ágai sérülésmentesek legyenek. Ne legyen rajtuk folt, vagy más betegségre utaló jel.
Az ágak teltek legyenek és ne aszottak, mert ez vízhiányra utal.
A fák általában oltottak, ennek helyét egy (vagy 2), legtöbbször a gyökér felett lévő csomó jelzi. Ennek az oltásnak jól összeforrtnak kell lenni. Válasszunk olyan facsemetét, amelynek az oltás helye minél messzebb van a gyökértől, ennek ültetésnél lesz majd jelentősége. Az elágazódás szempontjából olyat válasszunk, amelynek ágai a törzsből nem egy pontból indulnak ki, ez azért fontos, mert ezek az egy pontra ható erő miatt később ott könnyen szétrepedhetnek.
A szabadgyökerű fáknál vigyázzunk, hogy a hazavezető út során ne száradjanak ki. Permetezzük le a gyökeret vízzel és tegyünk rá zacskót, vagy csavarjuk nedves rongyba.
