A kardvirág (Gladiolus x gandavensis / Gladiolus x cultorum) hazánkban dísznövényként a 18. században terjedt el. Eredeti élőhelyén évelő növény, mely az évszázadok alatt többféle nevet is kapott: mezei dárdácska, dákosda, fegyverliliom, kedves madárliliom. Napjainkban viszont a kardvirág elnevezés néven ismerhetjük, mely a római kard szóból ered.
A kardvirág több kontinensen is elterjedt, nem csak Európában, és Ázsiában, de Dél-Afrikában is, ahol a legtöbb faja él.
Dísznövényként a melegebb éghajlatról származó hibrideket használjuk fel, de hazánkban is honos a Gladiolus nemzetség két faja:
Mocsári kardvirág (G. palustris) – Fokozottan védett faj
Réti kardvirág (G. imbricatus) – Védett faj
A gyönyörű virágú, termesztett fajtákat kerti dísznövényként, és vágott virágként használjuk fel nagy mennyiségben.
Kardvirág jellemzői
A kardvirág szára hagymagumókból növekszik, és nem ágazik el. Magasra növő növény, akár egy métert is elérheti. Levelei keskenyek, kard alakúak. Virágzata egyoldalas füzérvirágzat.
A termesztett fajták között többszínű, fodros szirmú, és teltvirágú fajták is előfordulnak szép számban.
A kardvirág gumók raktározó szerepet töltenek be, melyek elsősorban keményítőt raktároznak. Felszínükön 4-5 db száraz pikkelylevél található.
A hagymagumók kis gumókat nevelnek, melyek természetes szaporítóképletként is szolgálnak. Ezeket leválasztva házilag is szaporíthatjuk a kardvirágot.
Gyökérzete fonálszerű.
Kardvirág környezeti igénye
A kardvirág jól bírja a különböző talajtípusokat, szinte mindenhol termeszthető, viszont a legkedvezőbb számára a laza szerkezetű, humuszban gazdag homokos vályogtalaj. Ha a talaj hidegebb akkor lehetséges, hogy lassabban fog kihajtani, illetve fejlődni. Ha túl kötött a talaj, esélyes hogy gombás betegséggel megfertőződhet, vagy levélzete nem fejlődik jól. Érdemes szélvédett helyre ültetni, főleg, ha vágott virágnak szeretnénk, mert nagyobb szél hatására a szár meghajlik, vagy eltörhet.
Fényigényes növény, így telepítéskor az árnyékos helyeket kerüljük.
A kardvirág hazánkban nem télálló, ezért októberben a hagymákat ki kell szedni a földből, és fagymentes helyen (optimálisan 6-8 Celsius fokon) kell tárolni következő tavaszig.
Kardvirág ültetése
A kardvirág hagymagumókat április első felében ültethetjük ki, egészen május végéig.
Válasszunk egy napos, szélvédett helyet.
A hagymagumókat 10-15 cm mélyen és egymástól 15-20 cm-re ültessük el a földbe. Ültetést követően várhatóan 3 hónapon belül hozza majd virágzatát.
Kardvirág gondozása
Hogy elkerüljük a lehetőségét annak, hogy a kardvirágunk valamilyen vírust, vagy gombás megbetegedést elkapjon, érdemes évente más-más helyre ültetnünk.
Ha még óvatosabbak akarunk lenni, akkor a hagymákat kiültetés előtt gombaölő szerrel érdemes átmosnunk.
Miután elvirágzott a kardvirág, ne vágjuk le rögtön a szárait, hagyjuk elszáradni, mivel ebben az időszakban tápanyagot raktároz a növény a következő évre. Miután teljesen elszáradt, azt követően vegyük ki a kardvirág gumót a földből (október környéke), és ezt követően vágjuk le az elszáradt részeket úgy, hogy hagyjunk meg belőle kb. 5 cm-t.
Szárítsuk meg a kardvirág hagymákat és csomagoljuk papírba, majd keressünk nekik egy fagymentes, szellős helyet, itt tároljuk őket tavaszig.
Ha azt szeretnénk, hogy nyár folyamán folyamatosan virágozzon kertünkben kardvirág, akkor több ütemben is – például kéthetente – ültethetjük őket.
A rendszeres öntözés fontos a kardvirágnak, főleg ha szárazság van. Az öntözés serkenti a növekedését is.
A növény meghálálja alkalmanként a fejtrágyázást is, amit összeköthetünk az öntözéssel.