Leander virágzó hajtása

Leander (Nerium oleander)

0
(0)

Leander származása, jellemzése

Ismerkedjünk meg közelebbről a legismertebb hazai dézsás növénnyel, a leanderrel (Nerium oleander).

A leander vagy babérrózsa (Nerium) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe és a meténgfélék családjába tartozó nemzetség. A nemzetség egyetlen faja a közönséges leander (Nerium oleander).

Elterjedési területe széles: Földközi-tenger medencéjétől a Közel-Keleten át egészen Indiáig előfordul. Számos más területre is betelepítették, ahol sikeresen elterjedt.

Élőhelyén 3 méter magasra növő örökzöld, fás szárú cserje. Kemény, 10–15 cm hosszú, sötétzöld levelei hármasával nőnek a felálló ágakon. Leveleiből is jól látszik, hogy jól viseli, sőt szereti a tűző napot. Szimpla vagy dupla szirmú, színes virágaiaz ágak csúcsán nyílnak. A virágok színe nagy változatosságot mutat, vannak illatos, és kevésbé illatos változatok. Magvai hüvelyes tokokban fejlődnek, a virágzást követően télre érnek be.

Virágzása tavasztól őszig várható. Eredeti élőhelyén a szárazságot jól tűri, mivel mélyre nyúló gyökérzete eléri a talajvizet.

Fagyérzékeny: szabadban csak ott marad meg, ahol nincsenek tartós téli fagyok. Dézsában nevelve meghálálja a folyamatos vízellátást, rendszeres (túlzásba nem vitt) tápoldatozást. Bőséges virágzást akkor várhatunk, ha növényünket folyamatos napsugárzás éri.

Vigyázat, a növény minden része mérgező!

Leander mediterrán növények között

A leander szaporítása otthon

Érdekes növény a leander, van, akinek sikerül a szaporítása a legegyszerűbb módszerekkel és van, aki bármit próbál is meg, nem sikerül neki. Ejtsünk néhány szót a szaporítás lehetőségeiről.

A leander szaporításával otthon is próbálkozhatunk.

Hajtás-dugványozás

Elterjedt módszer a hajtások gyökereztetése. Aki egyszer rájön a nyitjára, könnyen boldogul a feladattal.

Leggyakrabban sötét falú üvegben, 1-2 ujjnyi vízben gyökereztetnek.

Ennél a módszernél érdemes a hajtások alsó részéről, ami beleérne a vízbe, leszedni a leveleket, mert könnyen megrothadnak. A megmaradt levelekből a felső 3-4-et változatlanul hagyjuk, az alattuk lévőknek levághatjuk a felét, a kevesebb párologtatás elérése érdekében.
Van, aki az üveg tetejére még zacskót is húz.

Próbálkozhatunk félfás, vagy fásszárúaknak való gyökereztető hormonnal is.

Érdekes ötletek:

  • A gyökereztető vízbe helyezzünk egy darab faszenet, így kevésbé rothad be a növény.
  • A gyökereztetni kívánt leander végének bevágásával, esetleg a bevágásba helyezett maggal (pl. búza, zab) serkenthetjük a gyökérképződést.

Próbálkozhatunk a hajtások tőzegben, vagy folyami homokban való gyökereztetésével, mindkét esetben gondoskodni kell a magas páratartalomról (zacskóval, vagy mini üvegházzal megoldható) és meleg hőmérsékletről, ami nyáron nem jelent problémát.

Leander szaporítása magvetéssel

Másik szaporítási mód a magvetés. Ennek előnyei, és hátrányai is vannak.
Az előny ugyanaz, mint a hátrány: mivel a magok az ivarsejtek kereszteződésével keletkeznek, fantasztikus lehetőséget biztosítanak a változatos virágszínek és növényi formák kialakításához.

Magvetésnél egyáltalán nem biztos, hogy a kifejlődött kis növény a szüleire üt. A nemesítés ezeket a lehetőségeket használja ki. Aki viszont az anyanövénnyel egyező növénykét szeretne létrehozni, próbálkozzon inkább a hajtások gyökereztetésével.
Előnye még a magvetésnek a hajtásgyökereztetéssel szemben, hogy azzal ellentétben tömegesen lehet leandereket előállítani, mivel egy magtok magtartalmával akár 100-200 új növény is létrejöhet.

A magvetésnél is fontos a páratartalom és folyamatos nedvesség biztosítása, az ültetőközeget ne hagyjuk kiszáradni ami a csírázásig különösen fontos. Ezt a feltételt odafigyeléssel és egyszerű ültető alkalmatosságokkal is könnyen tudjuk biztosítani.

Legegyszerűbb módszer (de nem a legolcsóbb) a boltokban kapható, átlátszó üvegtetővel rendelkező mini üvegházak megvásárlása. Ezek természetesen többször használhatóak. De ha nem akarunk ennyit áldozni, cserépre tett üveglappal, vagy zacskóval is megoldhatjuk a problémát.
A magvetés előtt beáztathatjuk a magokat langyos vízbe, de véleményem szerint ez nem feltétlenül szükséges.

Az ültetőközeg legyen aprószemű, jól eldolgozott, homokkal kevert föld, vagy egyszerű boltban kapható virágföld is megfelel. Mindenképpen alakítsunk ki sima földfelületet. Az előkészített ültetésre szánt föld felületére egyenletesen vessük el a magokat, majd vékony rétegben a tetejükre is szórhatunk az ültetőközegből.

Locsoláskor legyünk körültekintőek, mert az erős vízsugár kimoshatja a magokat. Inkább spricceljünk. Az ültetőközeget mindig tartsuk nedvesen, a magvetést tegyük meleg, de nem napfényes helyre. Pár hét alatt megjelennek a kis csírák.

Virágzás magvetés esetén kb. 2 év alatt várható, míg vegetatív szaporításnál ez az idő ettől kevesebb.

Levél-dugványozás

Érdekes szaporítási mód a levelek gyökereztetésének lehetősége.

Mivel levélből bőven áll rendelkezésre és minden esetben az anyanövény jegyeit fogja viselni az új növényke, a hajtásdugványnál leeső fölösleges leveleket érdemes kidobás helyett vízbe állítani, és a próbálkozni a gyökeresítéssel, hiszen vesztenivaló nincs.

Végezetül általánosan elmondható, hogy minél ritkább egy leander fajta, annál nehezebb a szaporítása, tehát először érdemes egy közönségesebb fajtával kísérletezni.

A leander növényvédelme

Kedvenc leanderjeink talán legnagyobb és gyakori ellensége a közönséges takácsatka (Tetranichus urticae).

Ezek a szabad szemmel alig észrevehető pókszabásúak előszeretettel szívogatják a leanderek fiatal leveleit elsősorban a nyári száraz melegben. De ha a teleltetési helyén nem megfelelőek a feltételek, télen is számottevő a kártétele.

Ha megvizsgáljuk fertőzött növényünket, először a levelek színének megváltozása tűnhet fel.

A fiatal leveleken világos, tűhegynyi pöttyök, ezüstös foltok, jelennek meg. Ha a fertőzés erős, az egész levél világos színű lesz, esetleg eltorzul, később elszárad, lehullik.
A levél fonákját megvizsgálva észrevehetőek az apró atkák, melyek papírzsebkendővel letörölhetőek.

A kártételt kísérheti az ugyanitt megjelenő pókhálószerű képződmény is. A fertőzött levelek nem regenerálódnak, lehullásukig viselik az atkafertőzés nyomait.

Megelőzés: Száraz nyári napokon a leveleket többször permetezzük vízzel. A nedvességgel, és a páratartalom növelésével csökkenthetjük a fertőzés bekövetkezésének esélyét.

Védekezés: Atkaölő szerrel, ismételve kétszer, háromszor 8-10 naponként. Ügyeljünk arra, hogy a permet érje a levelek hátoldalát! A levéltetűre használt szerek nem alkalmas takácsatka ellen!

 

Kapcsolódó cikk: https://plantae.hu/miert-nem-viragzik-a-leanderem/

Tetszett a cikk?

Adj nekünk 5 szívecskét, ha igen!

Jelenlegi állás: 0 / 5. Szavazatok: 0

Még nincs szavazat, légy te az első!

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

.

Kérjük mondd el, hogyan javíthatnánk rajta?

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Hozzászólás - Szeretettel várjuk a kérdésed, véleményed

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

%d blogger ezt szereti:
Read previous post:
banán növény virágzata, termése
Banán (Musa X paradisiaca)

A banán trópusi vidékek termesztett növénye, termése ott a burgonyához hasonlóan alapvető táplálék. A banán egyszikű, évelő növény, földalatti gyökértörzséből...

Close